Február 1-jén életbe lépett a kormány által hétféle élelmiszerre bevezetett árstop keretében a kiskereskedők maximum azon a fogyasztói áron adhatják e termékeket, amelyen 2021. október 15-én adták azokat. Ha pedig egy kereskedő nem tudja megállapítani, mennyiért adott valamit akkoriban – kisboltok esetében ez könnyen előfordulhat – akkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által októberre közölt átlagár a mérvadó.
Csakhogy a KSH nem követi az összes, "árstoppolt" élelmiszer átlagárát, a csirke far-hátat például nem figyelik.
A hiányosságot határidőre pótolták, a hivatal honlapjára felkerült egy kép, amelyen a másik hat termék ára mellett feltüntettek 293 forintot a csirke far-hátnál. Saját adat híján hozzácsillagozva, hogy a szám az Agrárgazdasági Kutatóintézettől származik.

A január 14-én megjelent kormányrendelet meghatározása nincs fedésben a KSH által közölt kategóriával. Például a kormányrendelet szerint hatósági áras termék a „házisertés comb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva)”. Ám ilyen kategóriára átlagárat a KSH nem közöl, ehelyett van „Sertéshús, comb (csont és csülök nélkül), kg”.
Mivel a két kategória nem fedi egymást, nem egyértelmű, a KSH által közölt októberi átlagár alkalmazandó-e mondjuk a szeletelt, előre csomagolt sertéscombra vagy a darált combra. (Utóbbi esetében még olyan nüanszok is felmerülnek, hogy mondjuk egy hentesüzletben nem feltétlenül válogatják külön a combot és a lapockát, amikor előállítják a darált húst, amit ezen a néven árusítanak – miközben a vásárló vehet egy darab combot is, és kérheti, hogy azt darálják le neki.)
A rendelet szerint naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2021-es átlagos napi mennyiség árusítására köteles. A "naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó" fordulat nyelvtanilag azt jelenti, hogyha eltért a hétfői és a pénteki mennyiség, akkor a 2021-es hétfőnkénti átlagos mennyiségeket kell árulni hétfői napokon, ami lehet, hogy jóval alacsonyabb lesz, mint a péntekenkénti átlagos mennyiségek, amit péntekenként kell majd a polcokra kitenni - írta korábban Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, aki a jogszabályt alaposan körbejárta.
Vélhetően a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) dönti majd el, hogy kinek kell bizonyítania, hogy beszerezhető volt-e vagy sem. Nemcsak a napon belüli forgalmazás, de más szokásos kereskedelmi esemény - például minőségi kifogás miatti selejtezés - okán kialakult áruhiány megítélése is a Nébih feladata lesz.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Elítéltek Schobert Norbertet, csak most jönnek a százmilliós kártérítési perek

Annyira kínos lett Elon Musk, hogy minden Teslát eladott az építőipari óriás

Indul az összeírás, bármikor kopogtathatnak

Legyen résen, kiterjeszti csápjait az adóhivatal
Leó pápa olyat tett, amire még Ferenc pápa sem volt képes

Ennyi volt: kivonul Magyarországról a légitársaság

Lemondott az amerikai nagykövet, mert nem bírta nézni, hogy Trump az oroszokat támogatja

Áll a bál Németországban: lelepleződtek a Merkel-éra sötét titkai

Elfogyott Németország ereje, ténylegesen leszámolnak a merkeli örökséggel
