Február 1-jén életbe lépett a kormány által hétféle élelmiszerre bevezetett árstop keretében a kiskereskedők maximum azon a fogyasztói áron adhatják e termékeket, amelyen 2021. október 15-én adták azokat. Ha pedig egy kereskedő nem tudja megállapítani, mennyiért adott valamit akkoriban – kisboltok esetében ez könnyen előfordulhat – akkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által októberre közölt átlagár a mérvadó.
Csakhogy a KSH nem követi az összes, "árstoppolt" élelmiszer átlagárát, a csirke far-hátat például nem figyelik.
A hiányosságot határidőre pótolták, a hivatal honlapjára felkerült egy kép, amelyen a másik hat termék ára mellett feltüntettek 293 forintot a csirke far-hátnál. Saját adat híján hozzácsillagozva, hogy a szám az Agrárgazdasági Kutatóintézettől származik.

A január 14-én megjelent kormányrendelet meghatározása nincs fedésben a KSH által közölt kategóriával. Például a kormányrendelet szerint hatósági áras termék a „házisertés comb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva)”. Ám ilyen kategóriára átlagárat a KSH nem közöl, ehelyett van „Sertéshús, comb (csont és csülök nélkül), kg”.
Mivel a két kategória nem fedi egymást, nem egyértelmű, a KSH által közölt októberi átlagár alkalmazandó-e mondjuk a szeletelt, előre csomagolt sertéscombra vagy a darált combra. (Utóbbi esetében még olyan nüanszok is felmerülnek, hogy mondjuk egy hentesüzletben nem feltétlenül válogatják külön a combot és a lapockát, amikor előállítják a darált húst, amit ezen a néven árusítanak – miközben a vásárló vehet egy darab combot is, és kérheti, hogy azt darálják le neki.)
A rendelet szerint naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2021-es átlagos napi mennyiség árusítására köteles. A "naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó" fordulat nyelvtanilag azt jelenti, hogyha eltért a hétfői és a pénteki mennyiség, akkor a 2021-es hétfőnkénti átlagos mennyiségeket kell árulni hétfői napokon, ami lehet, hogy jóval alacsonyabb lesz, mint a péntekenkénti átlagos mennyiségek, amit péntekenként kell majd a polcokra kitenni - írta korábban Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, aki a jogszabályt alaposan körbejárta.
Vélhetően a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) dönti majd el, hogy kinek kell bizonyítania, hogy beszerezhető volt-e vagy sem. Nemcsak a napon belüli forgalmazás, de más szokásos kereskedelmi esemény - például minőségi kifogás miatti selejtezés - okán kialakult áruhiány megítélése is a Nébih feladata lesz.
Legolvasottabb
Visszanyalt a fagyi: újabb devizahiteles nyert pert, megkopasztja a bankot a győztes ügyfél
Perceken múlt az újabb merénylet? Jelöletlen rendőrautók gázolták el a Bondi Beachre tartó férfiakat – Videó
Komolyan megsérült Fico különgépe, amely Brüsszelbe szállította a szlovák kormányfőt
Tabudöntés jöhet az EU-ban: megszavazhatják az orosz vagyon felhasználását
Csalókat csalt csapdába a nyugdíjas férfi
Megvan a NASA legújabb vezetője, el sem hiszi, honnan jött
Összeomlás szélén egy kulcságazat: 63 ezer munkahely forog kockán
Vége a jó időknek? Látványosan esik az állampapírok hozama
Kanóczky Máté: Nem vertük nagydobra, hogy magyar cég vagyunk