A sertéságazat helyzete tovább romlott, s az árak április közepétől átlagosan kilogrammonként 30 forinttal csökkentek, kivéve Somogy és Zala megyét, ahol csak 5–10 forinttal – ismerik el az agrártárcánál, hozzátéve, hogy január óta az árak csökkenése elérte az 50–55 forintot is kilogrammonként. A termelők véleménye szerint ennek oka a külföldről érkező olcsó sertéshús, illetve az élősertés beáramlása az országba, valamint az, hogy a felvásárlók beépítették az átvételi árakba az egyedenkénti 1800 forint támogatást, annak ellenére, hogy ehhez a termelők csak 2006-ban tudnak hozzájutni. A minisztérium adatai szerint a háztáji hízók ára 215 forintra csökkent kilogrammonként. A télire való hízó alapanyagot viszont most vásárolják a gazdák, ezért nagy a kereslet a választási malacok iránt, a kínálat viszont rendkívül alacsony, aminek következtében a malac ára már 15–18 ezer forintra emelkedett. A sertésárak viszont olyan helyzetben mérséklődtek, amikor az ország sertésállománya 4 millióra csökkent és a vágóhidak a vágáshoz szükséges alapanyag egy részét a hazainál magasabb áron külföldi vásárlásokkal biztosították – hívják fel a figyelmet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályán. A papírforma szerint a hiány a vágósertéseknél is az árak emelkedésével járna ágazati szakértők szerint ugyanakkor a magyar piacra hatást gyakorol az EU sertéspiaca. Az uniós piacon pedig tovább folytatódott az árak csökkenése, mérsékelt áremelkedés csak néhány tagállamban tapasztalható.