Mint elhangzott: a gazdasági világválság tavaly az első negyedévben érte el a mélypontját, majd a különféle állami stabilizációs, gazdaságélénkítő intézkedések a második negyedévtől látványosan éreztették hatásukat. A kiváló nemzetközi befektetői hangulatnak köszönhetően a hazai állampapírpiac is stabilizálódott, majd a hazai monetáris lazítás eredményeként jelentős árfolyam-emelkedés zajlott le. Mindezek eredményeként a szövetséghez csatlakozó magánnyugdíjpénztárak vagyonának piaci értéke 39,6 százalékos növekedés mellett 1783,5 milliárd forintról 2395,7 milliárd forintra emelkedett. Az elnök rámutatott: a pénztári teljesítmények megítélésekor elsősorban a hosszú időtávra jellemző hozamadatokat érdemes figyelembe venni. Ezeknél az adatoknál az olyan hozamingadozások, mint például a 2008. év végi sokk, "kisimulnak", így lehetővé válik a portfóliókezelők teljesítményének reális megítélése. Az előzetes adatok alapján a 2000-2009 közötti tízéves átlaghozamok a klasszikus portfóliók kivételével növekedtek, ami alátámasztja a választható portfóliós rendszer bevezetésének helyességét. A magasabb kockázatokat felvállaló portfóliók esetében ugyanis a hosszú távú teljesítmények kedvező változása lehetővé teszi a 2008. évi gyenge szereplés hatásának ellensúlyozását a jövőben. Tény ugyanakkor, hogy a Stabilitás tagjainál a tízéves átlaghozam az előző év végére a növekedési portfóliónál enyhén negatív lett, de a kiegyensúlyozottnál is mindössze 0,7 százalék. A legjobban teljesítő klasszikus portfólió is csak 1,3 százalékos reálhozamot ért ebben az időtávban el. Ezek az adatok csak a Stabilitáshoz tartozó, a választható portfóliót bevezető kasszák adatszolgáltatásán alapulnak, így Nagy Csaba szerint egyelőre csupán jelzésértékűnek tekinthetők.


Az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, Hamecz István alighanem az aggodalmaskodó véleményekre reagálva kifejtette: a részvénypiac az általános gazdasági teljesítmény tükre, amennyiben ezen a területen a továbbiakban markánsan más folyamatok zajlanának a korábbiaknál (hosszú távon a tapasztalatok szerint mindig a tőkepiaci befektetéseken érhető el a legjobb hozam), más viszonylatban is akkora átrendeződés következne be, ami mindent felülírna. Ilyen azonban sem ő, sem a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója, Bilibók Botond szerint nem valószínűsíthető. Hamecz kitért arra, hogy a jelenlegi körülmények között a legproblematikusabb a klasszikus portfólió. Ezt ugyanis a majdani nyugdíjszolgáltatás ismerete nélkül egyszerűen lehetetlen az ügyfelek számára a legkedvezőbben optimalizálni.

Mint ismert, a magánkasszák kötelező biztosítóvá alakulásáról szóló törvényt Sólyom László köztársasági elnök aláírás helyett az Alkotmánybírósághoz továbbította, ami a járadékszolgáltatás szabályozása miatt problematikus. A kasszáknak akadnak javaslatai, hogy miként lehetne segíteni ezen a helyzeten (Napi, 2009. január 12.), de a valódi megoldás még várat magára. (A választások miatt biztos a jelentősebb csúszás.)


A pénztáraknál "finomhangolásra" is szükség lehet. Nagy Csaba szerint célszerű lenne a választható portfóliók körét egy teljesen kockázatmentes, és egy, a jelenlegi növekedésinél jóval agresszívebb lehetőséggel bővíteni. Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül már több is bevezetett ilyen palettát (Napi, 2009. december 7.). Az elnök egyébként a következő időszak egyik nagyon fontos feladatának tartja, hogy olyan rendszert sikerüljön kidolgozni, amelyben a pénztáraknál a hozamok alakulása egyszerűen összehasonlítható (ma a választható portfóliós, illetve a nettó eszközértéket kimutató rendszer különböző időpontú indulása miatt ez meglehetősen nehézkes).