A helyi földadó visszavonását javasolja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége azoknak az önkormányzatoknak, amelyek azt eddig bevezették - jelentette be Szmetana György, a szövetség helyiadó-szakértője egy minapi konferencián. Szerinte ugyanis a települések jogszerűen nem vethetnek ki adót a földekre. Azzal érvelt, hogy azok a tulajdonosok, akik a saját földjüket művelik, a terület után egy 2014-es törvény szerint kötelező kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amely közteher módjára behajtható.

A kormányhivatalok eddig nem találtak problémás elemet a helyi földadókban, a törvényességi felülvizsgálaton csak kisebb kifogásolnivalót találtak, a rendeletek átmentek az ellenőrzésen. A jogértelmezés azonban nem mindenhol egységes, a gazdálkodók pedig attól tartanak, hogy az önkormányzatok függetlenül attól, hogy valaki gazdálkodik-e a földön vagy bérbe adja, megpróbálják majd behajtani az adót - írta a lap.

Az új adó mértékét a legtöbb helyen úgy állapították meg, hogy egy átlagos, 20-23 aranykoronás földnél hektáronként 6800-6900 forintot jelent, ami a területalapú támogatás 10 százalékát teszi ki. A tulajdonosoknak vasárnapig kell befizetniük a település költségvetésébe a számukra meghatározott összeget. A behajtással ugyanakkor nehézségekbe ütközhetnek az önkormányzatok. Mikó Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara választott bíróságának elnöke szerint gondot okozhat a földek tulajdonosi hátterének megállapítása, és az aranykoronánkénti adókivetés is aggályos.

Eddig egyebek között Súron, Rábapatyon, Kisvásárhelyen, Szalapán, Somogytúron, Mikepércsen, Balatonfüreden, Csopakon, Nagykeresztúron, Karádon és Balmazújvárosban vetett ki a termőföldre helyi adót az önkormányzat. Máig csak egyetlen település, Mindszent vonta vissza a január elsejével bevezetett adót - írta a Magyar Nemzet.