A hatékonyság javítása és a versenyképesség erősítése nélkül sem a vállalkozások, sem az ország nem tud előrelépni – jelentette ki előadásában Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Termelékenységi konferenciáján. Mint mondta: bár nem az ő dolga megmondani, hogyan dolgozzanak a kis- és középvállalkozások, a Mol beszállítói tapasztalatai révén pontosan látják, milyen problémákkal küzd a hazai gazdaság.

A Mol több ezer beszállítójának döntő többsége kkv, így a vállalat kiemelten érdekelt abban, hogy ezek a cégek versenyképesek legyenek – hangsúlyozta Hernádi. Szerinte globális szinten a gazdasági trendek egyre kiszámíthatatlanabbak, így a „biztos pontokat”, vagyis a versenyképességet kell erősíteni – ez az egyetlen tényező, ami kizárólag rajtunk múlik.

A Mol-vezér nem rejtette véka alá: 

Magyarország versenyképessége romlott az utóbbi időszakban, 

az MNB rangsorában a 19. helyre estünk vissza. Ennek oka szerinte összetett: az uniós szabályozások gyakran egységes elvárásokat próbálnak ráerőltetni eltérő helyzetű országokra, ami végső soron torzítja a belső piacot. Az IMF adatai alapján ezek a különbségek olyan rejtett belső vámhatásokat jelentenek, mintha az EU-n belül 45 százalékos vám terhelné a tagállamok közti kereskedelmet.

Hernádi szerint Magyarországon különösen súlyos problémát jelent a kutatás-fejlesztés hazai gyengesége, a szakképzés és a felsőoktatás minősége, valamint a munkaerőpiac hatékonysága. A növekvő bérek mögött ugyanis nem mindig van megfelelő termelékenység: a bérek emelkedése önmagában nem baj, de ha azt nem követi hatékonyságjavulás, akkor az hosszú távon rontja a cégek pozícióit – ugyanerről korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is beszélt a konferencián. 

A Mol saját példáját említve Hernádi kiemelte: 2000 óta radikális átalakuláson mentek keresztül, ma kevesebb mint harmadannyian végzik ugyanazt a munkát, miközben hatékonyságnövelő programjaik évente tízezres nagyságrendű munkaórát takarítanak meg – például digitális fejlesztések révén. A vállalat az elmúlt három évben 3,5 milliárd dollárnyi különadót is befizetett, ennek ellenére minden évben újabb és újabb hatékonyságjavító lépéseket hajt végre.

A verseny nem csupán gazdasági alapelv, hanem a hatékonyság záloga

– hangsúlyozta Hernádi Zsolt. Szerinte minden állami beavatkozás torzítja a piaci működést: rövid távon ugyan lehet nyertese, de hosszabb távon az ilyen eszközök lelassítják az alkalmazkodást, elkenik a valós teljesítménykülönbségeket, és háttérbe szorítják a hatékonysági szempontokat. Márpedig – tette hozzá – verseny nélkül nincs fejlődés: ha a vállalkozások nem a piac logikája szerint működnek, előbb-utóbb lemaradnak.

A Molnál már az angol a hivatalos munkanyelv

A Mol példája jól mutatja, hogyan lehet tudatosan kiterjeszteni a versenyt: a vállalatnál az angol a hivatalos munkanyelv. Nem azért, mert „nem szeretnénk magyarul beszélni” – fogalmazott Hernádi –, hanem azért, mert

így nemcsak 10–11 millió ember közül választhatunk munkaerőt, hanem gyakorlatilag a teljes globális piacról.

A nyitottság és a versenyhelyzet nemcsak kívülről érkező nyomás, hanem belső ösztönző is – tette hozzá –, amely a dolgozókat és a menedzsmentet egyaránt folyamatos fejlődésre készteti.

A vállalatvezető szerint a digitalizáció nem megkerülhető, és a vállalkozásoknak el kell fogadniuk, hogy a jövőben a beszállítók kiválasztása is egyre szigorúbb szempontrendszer alapján történik: jogi megfelelés, munkavédelem, fenntarthatóság, IT-biztonság – ezek ma már nem extrák, hanem alapkövetelmények. A jelentkezők fele elvérzik ezen a szűrőn.

„Csak az tud versenyképes maradni, aki hatékony”

– zárta előadását Hernádi Zsolt. Véleménye szerint a stabil piac, a minőségi munkaerő és az innovációs képesség nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kis cégek túlélésének is a záloga. Aki ezek nélkül próbál boldogulni, az nem lesz hosszú távon versenyképes – sem itthon, sem a nemzetközi piacokon.

Mindenkit érint, mi történik a kkv-kal

A vállalkozások több mint 90 százaléka kkv, ahogy a foglalkoztatottak kétharmada is kkv-kban dolgozik – mondta előadásában Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company ügyvezető partnere. A kkv-szektorban az egy munkavállalóra jutó termlekénység 21 ezer euró Magyarországon, amíg Lengyelországban és Szlovákiában ugyanez a mérőszám 24 ezer euró, Ausztriában pedig 59 ezer euró, ezért itt óriási tartalékok – és egyben feladatok is – vannak a magyar gazdaságban.A sikerhez folyamatos tréning kell: erősíteni kell a digitalizációs-, az innovációs-, az export-, valamint a bankfinanszírozási képességeket is, de mindenezek semmi sem érnek ambíció nélkül – fogalmazott Jánoskuti Levente.

Kapcsolódó