Nagy Márton megnevezte azokat az ágazatokat, amikbe most pénzt kell önteni

A magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívása a termelékenység növelése – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján. Miközben hazánk lemaradása az uniós és visegrádi átlaghoz képest is jelentős, a kormány és a kamara különböző programokkal ösztönözné a digitalizációt, a beruházásokat és a stratégiai ágazatok – például az élelmiszeripar vagy a turizmus – fejlesztését.

A termelékenység nem csupán egy közgazdasági mérőszám, „hanem az értékteremtés képességének a tükre” – hangsúlyozta megnyitó beszédében Nagy Elek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara Termelékenységi konferenciáján. A termelékenység mutatja meg azt, hogy mennyire hatékonyan tudnak a vállalkozók a saját erőforrásaikkal – idő, munkaerő, tőke, tudás, innováció – gazdálkodni. A kamara elnöke elmondta, hogy

Magyarország termelékenysége jelentősen elmarad az uniós átlagtól, sőt, a visegrádi országoktól is.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Ezen változtatni kell Nagy Elek szerint, így jön is a kamara reneszánsz programja: a vállalkozókat helyezik a középpontba.

Több programról is beszélt, például 10 ezer magyar kisvállalkozásnak szeretnének segíteni, hogy „a tudatos digitális úton” elinduljanak – ez szerinte nagy impulzust adhat a magyar gazdaságnak is.

Nagy Márton: Három ágazatra kell most fókuszálni

A magyar gazdaság szerkezetében a beruházások 2022 óta csökkennek, azóta ezek visszahúzzák a GDP-növekedést, miközben a fogyasztás felfelé húzzák azt.

A fogyasztás legfontosabb része, a munkaerőpiac és a reálbérek emelkedése, de ha nem megy jól a gazdaságnak, akkor ez hosszabb távon nem fenntartható

– fogalmazott előadásában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A tárcavezető szerint ezért a beruházásokat újra kell indítani. Két fajtája van: kapacitásnövelő beruházás, hatékonyság-, termelékenységnövelő beruházások..

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Termelékenységi konferencián 2025. május 26-án

Kép: MTI, Hegedűs Róbert

A Demján Sándor-program egyik 50 milliárd forintos támogatási keretére 1800 cég „talált ki beruházást”, 130 milliárd értékben – ezért „harcol” most a miniszter, hogy ezek a cégek megkaphassák ezt a támogatást.

A termelékenység minden dimenzió – például munkatermelékenység és innovációs tevékenység mentén fejleszthető és fejlesztendő, viszont a digitális termelékenységet illetően például infrastrukturálisan jól állunk, jobban, mint az EU-s átlag – például 5G-lefedettséget nézve.

Ágazatokra lebontva a bankszektorunk, a vegyiparunk vagy épp a gyógyszeriparunk nincs lemaradva uniós összevetésben a termelékenységet nézve, viszont például az egyik húzóágazat, a turizmus már igen.

Bulgária és Görögország rosszabb csak nálunk, amikor arról beszélünk, hogy a digitalizációt a kkv-k milyen arányban használják – nem az infrastruktúrával van gond, mert az adott a miniszter szerint.

Nagy Márton kijelentette, hogy

sokkal több erőforrást kell az élelmiszeriparba, a gyógyszeriparba és a turizmusba vinni.

Az autó- és akkumulátoripar megléte egy pozitív dolog a magyar ipart nézve, de a fenti három ágazatba több forrást kell tenni.

A Németországtól való függőségünk már korábban is megvolt, ez nem új keletű dolog: „alapvetően látnunk kell, fel kell tennünk a kérdést, hogy ez jó-e”.

A béremelések kérdésköre már nehezebb: a termelékenység ha növekszik, az emeli a béreket – ez alapvető. Viszont ha előbb a béreket emeljük, akkor ott termelékenységnövelési kényszer jelenik meg. „A hozzáadott érték bérköltségekhez viszonyított aránya Magyarországon meghaladja az EU átlagát, a tagállamok rangsorában a középmezőnyben van” – jelentette ki a miniszter, aki szerint ebben a mutatóban jobbak vagyunk az uniónál.

19.-ek vagyunk, ha az effektív minimálbért nézzük – a garantált bérminimumot is figyelembe véve –, ha a „rendes” minimálbért nézzük, akkor az a 21. helyre elég az uniós rangsorban. A 2028-as 1000 eurós minimálbér az uniós rangsor körülbelül közepén található.

Októberben kell majd megnyitni ezt a vitát

A jelenlegi minimálbér-megállapodás értelmében ha a GDP-növekedés idén nem a várt 3,4 százalék lesz, hanem csak 2,4, és az infláció nem 3,2, hanem 4,2, akkor az -1 százalék és +1 százalék, azaz nulla. Így a bérmegállapodás értelmében nem kell újratárgyalni a jelenlegi megállapodást – mert nem éri el a különbség az 1 százalékpontot. Ugyanakkor azt is hozzátette a miniszter, hogy ez „csak a szöveg”, a közgazdaságtan szerint az emelkedő infláció és a csökkenő GDP ennél jobban fáj a kkv-nak.

A minimálbérnek fel kell zárkóznia a rendszeres bruttó bér 50 százalékára – jelenleg 43 százalékán állunk. Ha a munkabérek lassabban emelkednek, akkor a minimálbérek emelkedésének is lassulnia kell – fogalmazott a tárcavezető.