Az érvényes törvények szerint maximum 72 óra lehet aközött, hogy valakit őrizetbe vesznek, és aközött, hogy a bíróság elrendeli az előzetes letartóztatást. Elvileg amint percre pontosan letelik a három nap bírói döntés nélkül, szabadon kell engedni az őrizetest. Tarsoly viszont azt állítja, hogy őt 16:40-kor tartóztatták le, az előzetesről viszont három nap múlva 16:53 és 17:07 között döntött a bíróság. Vagyis Tarsolyt legalább 13 percig teljesen illegálisan tartották fogva.

A rendőrségi jegyzőkönyv szerint viszont csak később fogták el a 200 milliárdos kárt okozó csalással és sikkasztással vádolt cégvezetőt, így minden rendben volt az előzetes letartóztatás folyamatával. Tarsoly azt állítja, a telefonja híváslistájával bizonyítani tudja, hogy mikor vették őrizetbe, az pedig ellentmond a rendőrségi iratoknak, vagyis a rendőrség meghamisíthatta a jegyzőkönyvet.

Nem lenne példátlan, hogy nem sikerülne a törvényileg előírt három nap alatt dönteni az előzetes letartóztatásról, a Blikk szerint például ugyanez történt a Quaestor-ügy harmadrendű vádlottjával, M. Zsolttal. Neki viszont megmondta a nyomozási bíró, hogy mivel letelt a 72 óra, ezért szabadon távozhat, de nem ajánlja, hogy így tegyen, mert úgyis őrizetbe veszik újra, ha megvan a döntés az előzetesről. M. Zsolt így inkább maradt a tárgyalóteremben, Tarsolynak viszont senki nem kínálta föl ezt a lehetőséget.

Tarsoly panaszát a bv.-ügyészség továbbította a Központi Nyomozó Főügyészségre, ahol már foglalkoznak az üggyel.