Európa egy olyan fontos döntés előtt áll, amely új piacot nyithat a magyar gazdák számára, miközben hozzájárulhat a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni, hogyan lehet a modern találékonyság és az ősi gazdálkodási gyakorlat kombinációjával fenntartható módon biztosítani Európa energiaellátását anélkül, hogy további földterületekért vagy erőforrásokért kellene versengeni.

Magyarország kulcsszereplő lehet

Ma Európában sok vita folyik arról, hogyan erősíthetjük önellátásunkat és hogyan termelhetünk több saját energiát. A társadalomnak az éghajlatváltozás miatt is kihívásokkal kell szembenéznie, amelyekre innovációval lehet – és kell is – válaszolni. Jelenleg például a légi közlekedésnek nehézséget okoz a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF – Sustainable Aviation Fuel) költséghatékony forrásainak megtalálása. Ennek oka, hogy az új európai szabályozás előírja a légitársaságoknak, hogy üzemanyag-keverékükben legalább 2 százalék SAF-ot használjanak, és ez a cél 2050-re 70 százalékra emelkedik – mondta az Economxnak Andre Negreiros.

Kapcsolódó

A Corteva közép- és kelet-európai kereskedelmi egység vezetője úgy véli

„a mezőgazdaságból származó bioüzemanyagok részét képezhetik a megoldásnak. Az olyan növények, mint például a napraforgó, magjaikban magas olajtartalommal rendelkeznek, ami ideális alapanyagot jelent a bioüzemanyag-gyártáshoz”.

Hozzáteszi: Európában gyakran figyelmen kívül hagyják a mezőgazdasági termelők szerepét a fenntartható energiatermelésben. Ennek oka, hogy a rendelkezésre álló termékeny termőterületek korlátozott mennyisége miatt Európának elsőbbséget kell biztosítania az élelmiszerek és takarmányok termelésének. Magyarország termelési kapacitásával kulcsszerepet játszhat, mivel teljes területének viszonylag nagy része, 48,5 százalék szántóterület. Az intelligens innováció és a megfelelő szakpolitikai támogatás révén azonban a bioüzemanyagok kulcsfontosságú elemei lehetnek Európa fenntartható energiaellátásának, amelyben a mezőgazdaságnak kulcsszerep jut.

Akár 250 milliárd dolláros piac is lehet ebből

De mégis mennyire egyszerű a napraforgómagból nyert olajat például repülőgép-üzemanyaggá alakítani? A Corteva-vezető szerint először is, a gazdák számára költséghatékonyabb, ha a betakarítások között extra olajos magvakat, például napraforgót termesztenek, mint fosszilis üzemanyagokat előállítani vagy szintetikus repülőgép-üzemanyagot gyártani. 

Kifejtette, hogy az olajos magvak termesztésének előnye, hogy a magok összes összetevőjének felhasználására már létezik termelési lánc, és Európában már vannak olyan működő eszközök (például zúzóüzemek, tárolóhelyek és finomítók), amelyek képesek az olajat repülőgép-üzemanyaggá alakítani. Ezenkívül Európában a meglévő földterületeken lehet ezeket a növényeket termeszteni anélkül, hogy az zavarná az élelmiszer-termelést. 

dd
A napraforgóban lehet a jövő

Andre Negreiros arra hívja fel a figyelmet, hogy évezredek óta a világ minden táján a gazdák köztes növényeket termesztenek fő terményeik – az alapvető élelmiszer- és takarmánynövények, mint a búza, a szója és a kukorica – között, mert ez jót tesz a talajnak. A köztes növények megakadályozzák a szén-dioxid kibocsátását a légkörbe, visszatartják a vizet és a tápanyagokat a talajban, és megakadályozzák az eróziót. Ezeket a köztes növényeket gyakran közvetlenül szántással visszajuttatják a talajba, felhasználás nélkül - de ennek nem feltétlenül kell így történnie. 

Jelenleg a gazdákkal együttműködve tesztelik az olajos magvak, például a napraforgó termesztésének lehetőségét köztes növényként. Az energiavállalatokkal való együttműködés révén, amelyek finomítják és feldolgozzák ezt az olajat, a terménynek van piaca – ami elengedhetetlen a gazdák biztonsága szempontjából –, és tudják, hogy az energiavállalatok számára növényi olajokat finomítani olyan SAF-vá, amely megfelel Európa szigorú előírásainak, egyszerű folyamat. Ez a SAF aztán a szokásos módon közvetlenül a repülőgépekhez szállítható.

A bioüzemanyagokhoz termesztett növények egyre jövedelmezőbbek lesznek a gazdák számára. 2024-ben a globális bioüzemanyag-piac mérete 132,13 milliárd dollár volt, és a prognózisok szerint 2034-re 257,6 milliárd dollárra nő, melyből várhatóan a légi közlekedés fog a leggyorsabban növekedni. Ez hatalmas lehetőséget jelenthet az európai, köztük a magyar gazdák számára, hogy új bevételi forrásokat teremtsenek, miközben hozzájárulnak egy fenntarthatóbb Európa megteremtéséhez

– közölte lapunkkal  Andre Negreiros.

Miért nem a hulladékot használják? Megvan az oka!

A Corteva Agriscience, mint a világ egyik legnagyobb és legismertebb high-tech vetőmag- és növényvédőszer-gyártója, több mint 120 kutató-fejlesztő központtal világszerte és napi több mint négy millió dolláros kutatás-fejlesztési beruházással, fejlett növénynemesítési technológiájával segít a legjobb olajtermelő vetőmagok kifejlesztésében, amelyek a megfelelő talaj- és éghajlati viszonyok között köztes növényként vethetőek, így további bevételi forrást biztosítva a gazdáknak. 

Ám felmerülhet a kérdés, hogy miért nem használják az üzemanyaggyártók egyszerűen a mezőgazdaságból származó hulladéktermékeket a repüléshez szükséges bioüzemanyagok előállításához? Tegyünk egy lépést hátra – figyelmeztet a Corteva-vezető. Általánosságban három fő módja van a bioüzemanyagok iránti kereslet kielégítésének. Először is, más folyamatokból származó hulladékanyagok felhasználása.

Ezeket a kapacitásokat azonban más ágazatok, például a közúti közlekedés igényei már jelentősen túllépik és nem elegendőek a repülés ellátásához is.

Másodszor, szintetikus úton is lehet SAF-ot előállítani – ez azonban tízszer drágább, mint a meglévő repülőgép-üzemanyag, ami potenciális áremelkedést jelenthet a fogyasztók számára, ami csökkentheti a repülési ágazat gazdasági hozzájárulását, és lassíthatja az energetikai átállást.

Véleményünk szerint a gazdák egyébként is termesztenek köztes növényeket, mert ez a gazdaságuk fenntarthatósága szempontjából ésszerű – miért ne segítenénk nekik abban, hogy ebből jövedelmet szerezzenek? A gazdák, ha ösztönzik őket erre, egyszerűen elkezdhetik a termesztést

húzta alá  Andre Negreiros.

A kettős termesztés könnyen megvalósítható, fenntartható és új jövedelemforrásokat teremtene a gazdák számára egy olyan időszakban, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk. Hosszú ideig az volt a meggyőződés, hogy Európában egyszerűen nincs hely, illetve rendelkezésre álló termőterület az energiatermeléshez szükséges növények termesztéséhez. Természetesen el kell kerülnünk az olyan területek felhasználását, mint az erdők, amelyek elengedhetetlenek a természet és a biológiai sokféleség számára. A gazdák a kettős termesztésű vetésforgó részeként termeszthetik a bioüzemanyag-növényeket, télen vagy nyáron, ami azt jelenti, hogy nem versenyeznek az élelmiszer-növényekkel. Az olyan technológiák alkalmazása, mint a nagy hozamú olajos magvak, amelyekkel a már használt földterületeket lehet kihasználni anélkül, hogy versenyeznének az élelmiszer-termeléssel, nagyon is értelmes megoldás a gazdák és a társadalom számára. 

Andre Negreiros, a Corteva Agriscience közép- és kelet-európai kereskedelmi egység vezetője
Andre Negreiros, a Corteva Agriscience közép- és kelet-európai kereskedelmi egység vezetője
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A gazdáknak és az iparnak megfelelő szabályozásra van szükségük ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. Jelenleg az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy a megújuló energia irányelv részeként meghatározza, mi minősül „köztes növénynek”. E meghatározás hiányában a gazdák csak akkor mernek növényeket termeszteni, ha biztosak abban, hogy lesz piac a terményeikre.

A Corteva meglátása szerint elengedhetetlen, hogy a szabályozó szervek ezt a kategóriát a lehető legszélesebb körűvé tegyék. Egy széleskörű meghatározással a politikai döntéshozók biztosíthatják, hogy az európai gazdák maguk döntsék el, mely olajtermelő fajták a legalkalmasabbak a termelési időszakokra – nem minden növény terem ugyanolyan éghajlaton és ugyanolyan körülmények között, viszont ezt csak a gazdák tudják a legjobban megítélni. 

Andre Negreiros úgy fogalmazott, széles körű meghatározás nélkül az európai gazdák ki lennének zárva a bioüzemanyagokhoz szükséges növények termesztéséből. A rugalmasság elengedhetetlen az agrártermelésből származó kínálat növeléséhez és az európai piacok rugalmasságának biztosításához. Ez korlátozná az EU energiaellátásának biztonságát és autonómiáját.