Magyarországon 2015 és 2020 között látványosan javultak a vállalati fizetésképtelenségre vonatkozó mutatók: az eljárások száma kevesebb, mint felére esett öt év alatt. Ez a pozitív trend azonban most megtörni látszik.

Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója elmondta, hogy a 2021 első félévi adatok szerint az előző év azonos időszakához képest 18 százalékos növekedés volt a magyar fizetésképtelenségi eljárások számában, a teljes évre pedig várakozásaik szerint a 20 százalékot (összesen 5151 db) is el fogja érni az emelkedés. Jó hír viszont, hogy a pandémia ellenére még ezzel együtt is alatta maradunk a 2019-es fizetésképtelenségek számának – tette hozzá. Ennek okai között egyrészt a globális gazdaság vártnál gyorsabb kilábalását említhetjük, amelyet a gazdaságélénkítő és beruházást ösztönző politika is erősen támogatott, másrészt az átoltottságnak köszönhető gyorsabb normalizálódást. Emellett jelentős szerepe volt az aktív kormányzati beavatkozásoknak, a válságkezelési programoknak Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt.

A likviditási gondoknak leginkább kitett szektor hazánkban egyértelműen a turizmus és vendéglátás. Itt 2019-ben még 189 fizetésképtelenségi eljárás indult az év első felében, amely tavaly félévig 141 esetre csökkent, ám az idei év első hat hónapjában már 190 eljárás indult egy nagyon erős második negyedévvel, amikor a felszámolási eljárások száma 36 százalékkal nőtt 2019 azonos időszakához képest.

Annak ellenére, hogy az építőipart 2021 első felében erős növekedés jellemezte (a termelés 22,5 százalékkal nőtt az első félévben, miközben az új szerződések volumene közel 50 százalékkal haladja meg a tavaly első félévit), a fizetésképtelen építőipari cégek száma az idei első félévben mintegy 40 százalékkal nőtt 2020 első hat hónapjához képest. Bujdosó Tünde ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a növekvő számok mögött többnyire kis cégek állnak.

Számos kockázati tényező van hatással az építőipar jövedelmezőségére, legfőképpen a meredeken emelkedő nyersanyagárak, a munkaerőköltség és az infláció. Fontos azonban, hogy az ágazat számára továbbra is bőven elérhető likviditás állami támogatások és kedvezményes hitelek formájában, de kérdéses, hogy meddig tartható fenn ez az erős kereslet és a nagymértékben megemelkedett költségek által generált túlfűtött árszínvonal: a jegybanki alapkamat emelkedésével a pénzügyi források költségei is növekedésnek indulnak majd – mondta el a szakértő. Emellett figyelemreméltó, hogy a fizetésképtelen cégek számának emelkedése mellett a cégalapítási kedv töretlen a szektorban: 2019-ben 54 203 építőipari vállalkozás volt Magyarországon, 2021-ben pedig már 59 343 ilyen cég van.

Az Euler Hermes a magyar autóipari beszállítóknál is a fizetésképtelen vállalatok számának emelkedésére számít, melyet elsősorban az alapanyagárak erős növekedése, a technológiai trendek által diktált beruházási nyomás, a globális szállítási láncok akadozása, a súlyos chiphiány okoz.

Bujdosó Tünde szerint a magyar vállalati szektorban lassul a likviditási gondokkal küzdő cégek számának növekedése, ám a végleges szám több gazdasági hatás és külső tényező függvénye lesz. Ezek közül kiemelkedik a gazdaság- és monetáris politika változása, például az, hogy a hitelmoratórium szabályai, illetve a jegybanki alapkamat és az inflációs nyomás miként változnak majd. A külső kockázati tényezők közé sorolja a szakértő a banki feltételrendszer változásait, a szakképzett munkaerő hiányát, a globális szállítási láncok akadozását, illetve az európai piaci pozíciók és Kína meghatározó szerepét a világgazdaságban.