Négyből három 16 és 24 év közötti magyar fiatal gondolja úgy, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni – derül ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív kutatásából. A válaszadók közül minden második külföldön képzeli el tíz év múlva az aktuális munkahelyét.

Megélhetési gondokkal küzdenek

Az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk pedig lényegesen kevésbé aggasztják őket, mint saját anyagi helyzetük. A reprezentatív kutatás szerint a felsőfokú intézményben tanulók felének megélhetési szükséglet a munka.

Ezzel megegyező az aránya azoknak, akik szerint az iskolában tanultak inkább csak kis mértékben vagy semennyire nem segítenek munkát találni.

A kutatás másik kardinális megállapítása, hogy a válaszadók háromnegyede (76 százaléka) azt gondolja, hogy a pályakezdőknek nem könnyű elhelyezkedni. Az okok között szerepel, hogy a fiatalok meglátása szerint, hogy a munkaadók nem szívesen alkalmaznak pályakezdőt, a fiatalok sokszor nem szereznek megfelelő végzettséget, valamint az is, hogy nincs elég munkalehetőség.

Az utóbbival kapcsolatos félelmek – a saját anyagi helyzetük, valamint az ezzel összefüggő lakhatási ügyek mellett – uralják a fiatalok aggodalmainak képzeletbeli dobogóját, amelyre az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk, egyáltalán fel sem fértek.

A kutatás cáfolja azt a közhiedelemben gyakran felbukkanó állítást, miszerint különórák nélkül nem lehet jó eredményt elérni az iskolában, ugyanakkor megerősíti, hogy a fiatalok nem érzik azt, hogy az oktatási rendszer motiválná a tanulókat a jó teljesítmény elérésére.

A felmérés szerint a fiatalok inkább elégedettek a hazai oktatással:

  • az alapfokú oktatással 57 százalék;
  • a középfokúval 65 százalék;
  • a felsőfokúval 80 százalékuk volt inkább vagy teljesen elégedett.

Majdnem minden második megkérdezett (45 százalék) szeretne felsőfokú végzettséget szerezni, ami lényegesen magasabb arány, mint a jelenlegi 30-39 évesek között mért (33 százalék). Az új ismeretek megszerzése amúgy is kiemelt szerepet kap az életükben: 83 százalékuk tartja fontosnak, hogy az iskola elvégzése után is képezze, fejlessze magát.

A fiatalok több mint fele hátat fordít Magyarországnak

Noha a többség inkább optimistának mondható a tekintetben, hogy tíz év múlva milyen munkát fog tudni majd végezni, ezen az egy évtizedes távlaton minden második válaszadó (57 százalék) külföldi munkahelyen képzeli el magát, főleg a magasabb fizetés és a jobb munkakörülmények miatt.

Mindösszesen 6 százalékuk volt biztos abban, hogy 2033-ban Magyarországon fog dolgozni.

Ebben vélhetően az is közrejátszik, hogy az ország helyzetét többen ítélik meg inkább rossznak (68 százalék), mint jónak (32 százalék), ráadásul a már említett tízéves időtávon a legtöbben (36 százalék) romlásra számítanak, és csak minden harmadik megkérdezett vár javulást.

Azok közül, akik már dolgoznak, minden harmadik munkahelyet váltana, és minden második válaszadó nyilatkozott úgy, hogy inkább más típusú munkát végezne, mint ami jelenleg a feladata. Miközben a technológiai fejlődés 57 százalékuk szerint inkább javítja az elhelyezkedési esélyeiket, meghökkentő, hogy 15 százalékuk egyáltalán nem hallott a mesterséges intelligenciáról. Akik viszont igen, ők többségükben azt vallják: az AI segít a tanulásban, könnyű használni és érdekes.