Jövő január 1-jén lép hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló új törvény, amely előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő a törvényben nevesített szenzitív szektorbeli tevékenységet folytató magyar társaságokban történő külföldi befektetésekre. A bejelentés alapján eljáró illetékes miniszter azt vizsgálja, hogy "a befektetés sérti-e Magyarország biztonsági érdekét." A bejelentés-köteles körbe tartozó befektetések csak miniszteri tudomásulvétel esetén valósulhatnak meg.

Az új törvény alapján melyek az érintett szenzitív szektorok, ki minősül külföldi befektetőnek, melyek a bejelentési kötelezettség esetkörei és elmulasztásának jogkövetkezményei - ezt szedte össze a DLA Piper blogja. Sok további szabályt egy még nem publikált kormányrendelet állapítja majd meg.

Kapcsolódó

Az érintett stratégiai szektorok, tevékenységek:

  • fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása,
  • kettős felhasználású termék előállítása,
  • haditechnikai tevékenység és titkosszolgálati eszközök előállítása,
  • fizetési rendszer működtetése,
  • a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,
  • a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,
  • a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,
  • az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,
  • elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése.

A külföldi befektetőnk engedélyt kell kérnie ha a magyar társaságban - közvetlenül vagy közvetett módon - 25 százalékot (nyrt. esetén 10 százalékot) meghaladó tulajdonrészt, vagy meghatározó befolyást szerez.

A bejelentési kötelezettség az újonnan felvett tevékenység cégnyilvántartásba történő bejegyzésével keletkezik. A befektetőnek tevékenységét csak a miniszteri engedély kiadása után kezdheti meg.

A bejelentést kormányrendeletben meghatározott miniszterhez kell majd megtenni. A bejelentésre nyitva álló határidőt szintén kormányrendelet fogja meghatározni. A bejelentésben a külföldi befektetőnek be kell mutatnia eddigi gazdasági tevékenységét, valamint csatolnia kell minden olyan okiratot, amely alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosási törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos.

A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető tulajdonszerzése sérti-e Magyarország biztonsági érdekét. Erre 60 napja van, amit különösen indokolt esetben legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthat.

A tiltó döntés közigazgatási perben támadható meg kizárólag az eljárás lényeges szabályainak megsértése, illetve a külföldi befektetőnek minősítés miatt. A perre a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes - olvasható az összefoglalóban.