A népesség idősödése komoly kihívást jelent a magyar költségvetésnek, hiszen növeli a nyugdíj- és az egészségügyi kiadásokat, miközben csökkenti az adóbevételeket. Ezért az Magyar Nemzeti Bank (MNB) is azt tanácsolja, hogy az egészségügy területén növelni kell a költségvetési ráfordításokat. 

2021-ben a magyar egészségügyi kiadások körülbelül a GDP 6-7 százalékát tették ki. Az Európai Unió (EU) átlaga körülbelül 9-10 százalék körül mozog, tehát  Magyarország az alacsonyabb kiadású országok közé tartozik.

Sokkal egészségtudatosabban kell élnünk

Magyarországon 2025-ben több mint 2 millió 64 évnél idősebb ember él, az idősek száma 2050-re 2,4 millióra fog emelkedni. A munkaképes korú lakosság (15–64 évesek) létszáma ezzel egyidejűleg 6,2 millió főről 5,1 millió főre csökken. A 2025-ös 33 százalékos időskori függőségi ráta 47 százalékra fog emelkedni a várakozások szerint az évszázad közepére, ez derül ki az MNB kiadványából, amely a világunkat formáló 64 legfontosabb Megatrendről szól. Ebben többek között vizsgálják az egészségügyet is.

Kapcsolódó

Arra különösen felhívják a figyelmet, hogy a lakosság egészségben tartása és az egészséges időskor eléréséhez a költségvetési ráfordítások növelésére lesz szükség.

Idén például 3717 milliárd forint jut az egészségügyre, 330 milliárd forinttal több, mint tavaly, erről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt, amikor benyújtotta a 2025-ös költségvetési javaslatot.

Ugyanakkor a közegészségügy sokszor nem tudja ellátni a betegeket, az Economx és a Pulzus közös kutatásából is kiderült, hogy tavaly minden harmadik beteg a magánellátást vette igénybe az egészségügyi problémái miatt, mert túl sokat kellett volna várnia az állami ellátórendszerben, erről itt írtunk bővebben.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke szerint megfontolandó, hogy a közegészségügyben is meg lehessen vásárolni az orvosválasztást, erről itt írtunk. Így az orvos nem rohanna a magánegészségügybe pénzt keresni, ha a munkahelyén operálhatna még többet extra díjért cserébe. Ezzel így az orvos és a kórház pénzénél maradna, a beteg pedig csak a töredékét fizetné a magánegészségügyi díjaknak.

Az ENSZ előrejelzése szerint Magyarország népessége az évszázad végére a mostani 9,6 millió főről annak kétharmada alá csökkenne nemzetközi migráció nélkül, ha nem változnak érdemben a népesedési folyamatok. A kedvezőtlen demográfiai trendek megfordításához a halálozások számának csökkentése, a születésszámok növelése és a kivándorlás visszafordítása lenne szükséges. 

A jegybank elemzése szerint az egészség megőrzése elsősorban az egyének hozzáállásán múlik, az egészségügyi ellátórendszer csupán a lakosság egészségi állapotának nagyságrendileg 20 százalékáért felel. 

A társadalom idősödése a megváltozó igényeken és a fogyasztási szerkezeten keresztül ugyanakkor új lehetőségeket is hordoz, kitörési pont lehet például az egészségipar és a gyógyturizmus is. 

A legsérülékenyebbeket érinti legjobban a klímaváltozás

2030 és 2050 között az éghajlatváltozás évente körülbelül 250 ezer többlethalálozást eredményezhet, csak az alultápláltság, a malária, a hasmenés és a hőstressz miatt. Az egészséget érő közvetlen kárköltségek a becslések szerint pedig 2030-ra évi 2–4 milliárd dollár közé tehetők.

Az idősek, a gyerekek, a betegek, a nők, az etnikai kisebbségek és a szegények a legsérülékenyebbek. Ezért egészítették ki a 2030-ig javaslatokat megfogalmazó romastratégiát is, erről itt olvashat bővebben. A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, új témákkal bővült, mint például az éghajlatváltozás vagy a lelki egészség. A felzárkózásban érintett sérülékeny társadalmi rétegek a klíma- és éghajlatváltozás legnagyobb vesztesei.

Lakóhelyeik területi elhelyezkedése, anyagi lehetőségeik nem engedik, hogy a természetkímélőbb módszereket használják, lakásaikban nincsenek energiatakarékos eszközök, fűtés, ruháik eldobhatóak, táplálkozásukban viszonylag kismértékű az egészséges élelmiszer aránya. A természetet kímélő hétköznapi élethez való tudással sem rendelkeznek, ezért nagy jelentősége van a szemléletformálásnak.

Egyre elterjedtebb lesz a személyre szabott orvoslás

Az MNB tanulmánya szerint a tudomány fejlődésével a jövő orvoslása egyre inkább a személyre szabott orvoslás irányába mozdulhat el. A sztenderdizált kezelések helyett a személyre szabott orvoslás az egyén genetikai, kórtörténeti és életmódbeli sajátosságai alapján célzottabb és hatékonyabb kezelést tesz lehetővé, különös hangsúlyt fektetve a prevencióra.

A személyre szabott orvoslásra P4 orvoslásként is szoktak hivatkozni, amelynek alapelvei az előrejelzés (Predictive), a megelőzés (Preventive), a személyre szabás (Personalized) és a bevonás (Participatory).

A P4 orvoslás során a korábbi orvos-beteg viszony megváltozik, a páciens megrendelőként viselkedik és aktívabban részt vesz egészségének megőrzésében.

Emellett egy szakember helyett különféle orvosi csapatok közti együttműködés a jellemző. A személyre szabott orvoslásra egyes területeken - mint például az onkológia - különösen nagy az igény a jelentős mellékhatások és a nem hatékony gyógyszerek miatt.  

Az egészségügy a jövőben továbbá nem korlátozódik az orvosokra és a kórházakra, mivel nagyobb hangsúly kerül az egyéni egészségmegőrzésre és az életminőség javítására, amelyben a wellness ágazat is egyre jelentősebb szerephez jut. A személyre szabott orvoslás tovább növelheti a telemedicina elterjedtségét is, ami szintén hozzájárulhat az orvosi ellátás hatékonyságának növeléséhez és a költségek csökkentéséhez egyéni és intézményi szinten is, írják a MNB tanulmányában.