Kisebb módosításokat tartalmaz a kormány honlapján megjelent és 2030-ig ajánlásokat tartalmazó Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS 2030). Mint írják, az új stratégiában, a korábbi dokumentumban szereplő beavatkozási területekhez képest, új témaként, hangsúlyosabb területként jelenik meg az éghajlatváltozás, a lelki egészség, az információs társadalom, valamint a határon túli együttműködés kérdése. A vezetői összefoglaló szerint a stratégia Magyarország legátfogóbb módszertana, ami a szegénység elleni küzdelmet és a roma népesség felzárkózását tartja a legfontosabbnak.
A stratégia kilenc beavatkozási területen fogalmaz meg cselekvési irányokat:
- A születés és a gyermekkor;
- A köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási rendszer – az óvodától az egyetemig;
- Az ifjúsági ügyek, a gyermekvállalás, a családalapítás és az életmód;
- A foglalkoztatás, a munkavállalás, a felnőttképzés és a szociális gazdaság;
- A területi egyenlőtlenségek, a településfejlesztés – lakhatási- és energiaszegénység – a környezettudatosság, a környezetvédelem;
- A testi-lelki egészség, az egészségügyi ellátás;
- A roma identitás, a közösségépítés, a szemléletformálás, a jogérvényesítés;
- A stratégia megvalósításának intézményrendszere, a hazai és a kárpát-medencei partnerség;
- A stratégia nyomon követése;
A stratégia nagy hangsúlyt helyez a szegénység átörökítésének megakadályozására, ami az egész társadalom szempontjából kulcsfontosságú. Itt említik a gyermekjóléti szolgáltatások javítását, főként a hátrányos helyzetű régiókban. Még mindig magas a korai iskolaelhagyók aránya, 2020-ban 12 százalék feletti volt, az Európai Unió (EU) elvárása 10 százalék lenne.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a roma és nem roma iskolaelhagyók között óriási különbség van. 2018-ban több mint hétszer több 18-24-éves roma fiatal hagyta abba végzettség nélkül a tanulmányait és morzsolódott le (68,4 százalék), mint ahány nem roma tanuló (9,3 százalék).
Egy 2019-es kutatás szerint a 18-29 évesek legégetőbb problémája:
- a lakáshelyzet megoldása;
- a szegénység;
- és a kivándorlás;
Emellett számottevő még a munkanélküliséget, az erkölcsi romlást, a kábítószerek terjedését, valamint a családalapítás kapcsán felmerülő nehézségeket említők aránya is.
Romák Magyarországon
A magyarországi roma népesség a becslések szerint 876 ezer főre tehető, azaz a teljes népesség több mint 8 százaléka az ország legnagyobb kisebbségi csoportja. A felzárkózási stratégia egy befogadó, de nem kizárólagos szakpolitikai dokumentumként írható le, írja a Roma Civil Monitoring szervezet a honlapján. A roma közösséget Magyarország leginkább rászoruló népességének részeként kezeli, de nem hajlandó kizárólag őket megcélozni. Kulcsprobléma, hogy az elmúlt években a szegénységben élők számának csökkenését a magyarországi társadalmi befogadási politikák fő eredményének tekintették. Ráadásul a roma családok szegénységnek való kitettsége háromszor vagy négyszer nagyobb, mint a lakosság többi részének.Azért nincs igazi előrelépés a roma integráció terén, mert a legnagyobb erőforrás, amire építeni kellene, az az össztársadalmi akarat, amivel viszont nem foglalkozik a magyar stratégia, mondta Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója a Qubitnek. Az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének egy korábbi kutatása, ami a romaellenesség aktuális állapotát mérte fel arra mutat rá, hogy a magyar többségi társadalom jelentős része nem tenne aktívan a romák ellen, mégis közömbös a romák sorsával kapcsolatban.A jövő kiszámíthatatlan
A 2030-ra vonatkozó jövőképet illetően sok a bizonytalanság, a válságok, a háború, a gazdasági bizonytalanság miatt. A koronavírus-járvány hatásai még mindig érezhetők – írják a stratégiában. Célként fogalmazzák meg, a roma emberek egyenlőségének, befogadásának és részvételének jelentős előmozdítását, a gyermekjóllét, a köznevelés-oktatás-képzés, a foglalkoztatás, az egészség, a lakhatás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közösségfejlesztés, kulturális és nemzetiségi jogok területén.
A stratégiában kitérnek arra is, hogy 2009 és 2013 között a szegénységben vagy társadalmi kirekesztődésben, jövedelmi szegénység vagy súlyos anyagi nélkülözés kockázatában élők aránya jelentős mértékben, 29,6 százalékról 34,8 százalékra nőtt Magyarországon. Ezt követően, 2019-re jelentős mértékben, 17,8 százalékra csökkent ez az arány.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya változatlanul:
- Észak-Magyarországon (25,7 százalék),
- Dél-Dunántúlon (24,7 százalék)
- és az Észak-Alföldön (24,1 százalék) a legmagasabb.
A stratégia céljai között szerepel az is, hogy a területi egyenlőtlenségek enyhüljenek. Az elmúlt, közel egy évtizedben az érzékelhető gazdasági fellendülés és életszínvonal-emelkedés mellett vannak olyan mikrorégiók, amelyek lakossága jelentős részben mélyszegénységben élt. Az itt élő és felnőni akaró gyermekek nélkülözik a társadalom többsége számára megszokott körülményeket, a fűtött helyiséget, a megfelelő étkezést, a burkolt padlót, ahol egészségesen fejlődhetnének. Például 2016-ban Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben a roma népesség aránya meghaladta a lakosság egy hetedét, az országos átlag ekkor 6,2 százalék volt. Ugyanekkor hét járásban volt 25 százalék feletti a roma népesség, és 279 településen voltak többségben.
A súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 2009 és 2013 között egyértelműen nőtt 20-ról 28 százalékra, ezt követően viszont csökkent, és 2019-ben már csak a népesség 8 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben.
Kapcsolódó
Fontos cél a roma lányok korai iskolaelhagyásának mérséklése, ami 2019-ben 73 százalék felett volt és 2030-ra 60 százalékra szeretnék csökkenteni.
Példaként említik, hogy a nemek közötti oktatási egyenlőtlenség csökkentése, a magasabb szintű oktatás befejezése 0,5 százalékkal növelné a nők bértömegét és így a GDP-t is.
Ők a klímaváltozás legnagyobb vesztesei
A felzárkózásban érintett sérülékeny társadalmi rétegek a klíma- és éghajlatváltozás legnagyobb vesztesei. Lakóhelyeik területi elhelyezkedése, anyagi lehetőségeik nem engedik, hogy a természetkímélőbb módszereket használják, lakásaikban nincsenek energiatakarékos eszközök, fűtés, ruháik eldobhatóak, táplálkozásukban viszonylag kismértékű az egészséges élelmiszer aránya. A természetet kímélő hétköznapi élethez való tudással sem rendelkeznek, ezért nagy jelentősége van a szemléletformálásnak.
A stratégiában prioritás az egészségügyi ellátórendszer folyamatos fejlesztése is. De további erőfeszítésekre van szükség azért, hogy a hátrányos helyzetű, szegénységben élő és különösen roma személyek megfelelő egészségügyi ellátáshoz jussanak. Valamint csökkenjen a dohányosok és az alkoholisták száma, valamint az elhízottak száma, erre még az Európai Bizottság is felhívja a figyelmet.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Vigyázat: életmentő gyógyszert vontak ki a forgalomból

Eltűnik egy fizetési mód az Aldiban, nem szeretik a vásárlók a kütyüzést

Pánik Párizsban: aranyáron vásárolhat magának helyet az Európai Unió

Rejtett számról hívogatták Orbán Viktor vendégét, de vele nem lehet kibabrálni

Most tegyen félre némi eurót, ez ma a forint napja

Meghátrált az EU: ez lehet a fatüzelésű kályhák sorsa

Brutális bérigények: közel másfél milliót kérnek ezek a munkavállalók

Durva zuhanásba kezdett a gázár

Vörös kód lépett életbe, ennek a fele sem tréfa
