A házastárs elvesztése, az alacsony nyugdíjak korrekciójának hiánya, és a kizárólag az általános inflációt kompenzáló emelés - elsősorban e tényezők felelnek a nyugdíjasok folyamatos elszegényedéséért - állítja  Hegyesiné Orsós Éva, az „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke, aki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorát kommentálta a Népszavának nyilatkozva. Tíz év alatt 11 százalékról 37,8 százalékra nőtt az úgynevezett relatív szegénységi rés a 65 évnél idősebbek körében, a nőknél pedig még rosszabb az arány.

A mintegy 2,2 millió nyugdíjas közül 1,2 millió 150 ezer forintnál kevesebből kénytelen kijönni havonta (csaknem harmaduk járandósága a 100 ezer forintot sem éri el). 2010 óta a kormány egyetlen intézkedése sem próbálta felzárkóztatni a legalacsonyabb nyugdíjakat. Miközben a kárhoztatott baloldali kormány 2005-ben öt évre szóló, nyolc lépésből álló nyugdíjkorrekciós programot indított.

Kapcsolódó

Járandóságuk vásárlóereje pedig drámai gyorsasággal távolodik a bérekétől. Időnként a keresetek háromszor-négyszer dinamikusabban emelkednek, mint a nyugdíjak. Nem véletlen – figyelmeztetett a szakértő–, hogy a nyugdíjas­szegénység megháromszorozódott.

A korábban megállapított nyugdíjak durván lemaradtak az újakhoz viszonyítva, két azonos ideig, azonos munkakörben dolgozó nyugdíjba vo­­nuló ellátása között akár 70 százalékos vagy nagyobb különbség is lehet pusztán attól, hogy mondjuk az egyikük 2012-ben, a másikuk 2021-ben kérte a nyugdíja megállapítását. Persze ez nemcsak a járulékplafon eltörlésével van összefüggésben, hanem az elmúlt időszak béremelkedéseivel is.

Kismértékben ugyan, de néhány intézkedés enyhít az idősek helyzetén – jegyezte meg Hegyesiné Orsós Éva. Ilyen például az Erzsébet-, illetve rezsiutalvány. Ám ezek mértéke rendkívül alacsony, és a hatást árnyalja a kiszámíthatatlanság is. Ráadásul ez nem épül be a nyugdíjba. Nem lehet előre tudni, melyik évben számíthatnak rá az idősek, és mikor nem. Továbbá ez pántlikázott pénz, hiszen a kormány megszabja, mire lehet kiadni.

Idén elkezdődött a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése. Noha a Fidesz–KDNP kormány azt állítja, ezt a plusz­ellátást a baloldali kabinet szüntette meg, valójában ő adta, ő vezette be, és csak felfüggesztette, a már említett gazdasági válság miatt. 2010-et követően a legtöbb idős ember azt gondolta, hogy egy-két éven belül újra kapnak 13. havi ellátást, már csak azért is, mert a választások előtt a jelenleg kormányon lévő párt nemcsak 13., hanem 14. havi nyugdíjat is ígért. A fokozatos visszaépítésre mégis csak 11 évvel a kormányváltás után került sor."

A költségvetésnek idén 77 milliárd, 2022-ben 160 milliárd, 2023-ban 240 milliárd, és 2024-ben 330 milliárd többletkiadást jelent a 13. havi ellátás visszavezetése. Ezzel csak az a probléma, hogy olyan mértékben terheli meg a központi költségvetést, és akkora kihívás a nyugdíjkasszának, hogy a következő években bármikor mondhatja majd a kormány, felfüggeszti, megszünteti.