December 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a törvénymódosítás, amely az Európai Unió (EU) tagállamokkal folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt változtatta meg. Eszerint 2026. január 1-jétől a bíróságnak akkor is meg kell tagadnia az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha azt Magyarország vagy az EU más tagállama által menekültként elismert személlyel szemben bocsátották ki olyan államból, ahonnan elmenekült.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter és Marcin Romanowski volt helyettese, akik a magyar kormány vendégszeretetét élvezik, nem adhatók ki a varsói hatóságoknak. Ez akkor is érvényes, ha a lengyel bíróság európai elfogatóparancsot bocsát ki ellenük - írta a hvg.hu emlékeztetve, hogy Romanowski 2024-ben menekült Magyarországra, Ziobro pedigkarácsony előtt kapta meg a magyar menekültstátuszt. A PiS két volt politikusa ellen a varsói hatóságok több pontban is vádat emeltek, ám európai elfogatóparancs jelenleg egyelőre egyikük ellen sincs érvényben, de bármikor kiadható.

Kapcsolódó

A törvénymódosítás azt is rögzíti, hogy az érintettek akkor sem adhatók ki, ha időközben megszerzik a magyar állampolgárságot, és ezzel megszűnik menekültstátuszuk.

A lap szerint a gyakorlatban azonban van néhány buktató: bár az Orbán-kormány mindenhol menekültstátuszról beszél, uniós tagállamok között ilyen fogalom valójában nem létezik. A kormány ezért különleges eljáráshoz folyamodott, amelyet maga Orbán Viktor ismert el, ezért Marcin Romanowskinak Pintér Sándor belügyminiszter saját hatáskörben biztosított különleges védelmet, és nincs ok feltételezni, hogy Ziobro esetében ne így történt volna.

A lengyel kormány élesen elítélte a döntést. Waldemar Zurek jelenlegi igazságügyi miniszter közleményében elfogadhatatlannak nevezte a magyar lépést, amelyről állítása szerint eddig nem kaptak hivatalos értesítést.

Még karácsony előtt tájékoztatta Magyarország az Európai Tanácsot arról, hogy két lengyel állampolgárnak is menedékjogot adott. Erről ITT írtunk bővebben.