Csütörtökön a világon elsőként élesített széles körű AI-törvényt Dél-Korea, amely a világ három legnagyobb mesterséges intelligencia nagyhatalmának egyike szeretne lenni. A törvények teljes egészében hamarabb lépnek hatályba, mint az Európai Unió AI Act törvénye, amelyet fokozatosan vezetnek be 2027-ig.

Arról továbbra is megoszlik az általános vélemény, hogyan is kellene az AI-t szabályozni: az Egyesült Államok egy enyhébb megközelítést támogat, hogy elkerülje az innováció gátlását, Kína pedig néhány szabály bevezetése mellett egy globális szabályozó és koordináló testület létrehozását javasolta – írja a Reuters.

Kapcsolódó

Ezzel szemben a dél-koreai törvények szerint a vállalatoknak biztosítaniuk kell az emberi felügyeletet az úgynevezett nagy hatással bíró mesterséges intelligencia területén, amely magában foglalja az olyan területeket, mint a nukleáris biztonság, az ivóvíz előállítása, a közlekedés, valamint az egészségügy és a pénzügyi felhasználások, mint a hitelértékelés és a hitelek szűrése.

További szabályok előírják, hogy a vállalatoknak előre tájékoztatniuk kell a felhasználókat a nagy hatással bíró vagy generatív mesterséges intelligenciát alkalmazó termékekről vagy szolgáltatásokról, és egyértelmű jelöléssel kell ellátniuk azokat az eseteket, amikor az AI által generált eredmények nehezen megkülönböztethetők a valóságtól.

Bár a vállalatok egyéves türelmi időt kaptak a szabályok alkalmazására, a be nem tartásuk súlyos büntetést jelenthetnek a vállalatoknak: akár 30 millió won, azaz átszámolva 20 400 dolláros pénzbírságot.

Lim Jung-wook, a dél-koreai Startup Alliance társelnöke elmondta, hogy sok alapító csalódott amiatt, hogy a törvény legfontosabb részletei még mindig rögzítették, mások szerint pedig a törvény szövege homályos, és a vállalatok a szabályozási kockázat elkerülése érdekében biztonságos, de kevésbé innovatív megközelítéseket alkalmazhatnak.

Lee Jae Myung elnök csütörtökön megértően fogadta az aggodalmakat és arra kérte a politikai döntéshozókat, hogy hallgassanak az iparág aggodalmaira, és biztosítsák, hogy a kockázati tőketársaságok és a startupok elegendő támogatást kapnak.

Megkezdődött az átrendeződés: már nem előny, hanem alapfeltétel ez a készség a munkaerőpiacon

A mesterséges intelligencia már nem „extra skill”, hanem egyre több területen alapelvárás: a magyar álláshirdetésekben egyszerre jelenik meg igényként, kihívásként és kompetenciaként. Horváth Ágnes, a WHC Heads vezetője szerint a cégek egy része kész, azonnal használható AI-tudással érkező jelölteket keres, míg mások inkább a tanulási agilitást és a technológiai nyitottságot értékelik. Az automatizációval kapcsolatos félelmek valósak, de sokszor a digitális készséghiány mélyíti őket. A következő években az AI látványosan alakíthatja át az SSC-ket, az irodai munkát, a logisztikát és a gyártást is.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.