Nemcsak Magyarországon, hanem az EU többi országában is nehézséget okoz az egyéni vállalkozóval kötött szerződéses viszony mögé bújtatott munkaviszony - írta a Magyar Nemzet. Ez a gyakorlat egyre nagyobb teret nyer a gyorsuló digitális gazdasági forradalom hatására.

A közelmúltban szinte egyik napról a másikra vált mindennapjaink részévé a digitális platformon, elsősorban mobilapplikáción keresztül nyújtott szolgáltatás, például az életfutár-szolgáltatás. Az úgynevezett platformgazdaság a munkavállalók számára is újdonsággal járt: a korábbi munkajogi szabályok nem alkalmazhatók a digitális megoldásokra.

Az algoritmusok dirigálnak

A platformok üzemeltetői ugyan vállalkozói jogviszonyban, ám gyakorlatilag alkalmazottként kezelik a szolgáltatást (például futárszolgáltatást) végző "vállalkozókat". Eközben a mobilappos szolgáltatók tulajdonosai és az alkalmazottak között gyakorlatilag semmilyen személyes kapcsolat sincs.

A hagyományos főnök-beosztott viszonyt algoritmusok, automatikus ellenőrzési és feladatkiosztási megoldások látják el, amelyek működése egyfelől átláthatatlan, másfelől korlátozott az emberi beavatkozás lehetősége.

Beavatkozhat az EU

Mindennek az Európai Bizottság kötelező érvényű irányelve szabhat gátat, amelynek lényege, hogy világosan meghatározná azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén kötelező lenne alkalmazottként foglalkoztatni az érintett munkavállalót.

Például ha egy katás vállalkozásként szerződő ételfutárnak a platform üzemeltetői meghatározzák a munkaidő-beosztását, elvárják, hogy rendelkezésre álljon, utasítják, folyamatosan kontroll alatt tartják a munkavégzését, vagy akár a platform arculatának megfelelő viseletet írnak elő, akkor gyakorlatilag alkalmazottként kezelik. Ebben az esetben automatikusan munkaviszonnyá alakulna a szerződéses kapcsolat, ha megszületik az uniós szabályozás - írta a napilap.