A vállalkozásindítás – különösen egy ötletből építkező, korai fázisban lévő vállalkozás esetén – összetett folyamat, amely nemcsak jogi és adminisztratív lépéseket foglal magában, hanem finanszírozási, piaci, és kompetencia-fejlesztési kihívásokat is jelent. A Global Entrepreneurship Monitor 2025-ös jelentése szerint Magyarországon az ún. korai szakaszban lévő vállalkozói aktivitás alacsony, a vállalkozási szándékokhoz képest viszonylag kevés tényleges cégalapítás valósul meg. Ugyanakkor a sikeres vállalkozókat sokan magas státuszúként értékelik, és a vállalkozói létet a megkérdezettek közel fele pozitív és kívánatos karrierlehetőségként látja. 

Hogyan lesz a szándékból piacra lépés, az ötletből fenntartható növekedés? A hazai szakpolitika célja, hogy csökkentse a vállalkozásindítás és a kezdő vállalkozások működési és fejlődési kihívásait, elősegítse a sikeres piacra lépést és a fenntartható fejlődést – ezáltal ösztönözve a korai szakaszban lévő vállalkozói aktivitást. Ez kiemelkedően fontos, hiszen az új vállalkozások friss ötleteikkel és megoldásaikkal hozzájárulnak a vállalkozói szféra megújulásához és dinamizmusához. 

A vállalkozásindítás trendjei Magyarországon

A magyar gazdaságban a vállalkozások döntő többsége kis léptékű, mikrovállalkozásként indul és leggyakrabban egyéni vállalkozás (statisztikai szempontból ún. önálló vállalkozás), korlátolt felelősségű társaság (kft.) vagy betéti társaság (bt.) formájában működik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2024-ben közel 540 000 önálló vállalkozó, 310 000 kft. és 60 000 bt. működött. Az új vállalkozások csupán valamivel több mint egyötöde társas vállalkozás, a legtöbb új vállalkozás önálló vállalkozás. Ezek a trendek összhangban vannak az európai folyamatokkal.

A cégalapítások terén már lezajlott az ún. generációváltás. Az Opten adatai alapján az Y generáció (az 1980-as évek elejétől az 1990-es évek közepéig született korosztály) 2024-ben is a legaktívabb korosztály maradt, az új tulajdonosok 44%-át adva, míg a következő, Z generáció súlya 16% fölé emelkedett. Az X generáció (1965 és 1981 között született korosztály) részesedése 35% alá, a baby boom nemzedéké pedig 5% alá csökkent. A fiatalabb generációk aktivitása mára a vállalkozói dinamika fő forrásává vált. Az Y és a Z generáció együttesen a cégjegyzésre jogosultak már közel 60%-át képviseli. A fiatal vállalkozók támogatása szükséges, hiszen a lendületük, kreativitásuk, új ötleteik és nyitottságuk adja a versenyelőnyüket és egyúttal a vállalati szféra folyamatos megújulását. Azonban kevesebb élettapasztalatuk és a rutin hiánya teszi őket sérülékennyé.

A vállalkozói ökoszisztémán belül egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a női vállalkozók is, akik nemcsak a vállalkozások számának bővüléséhez járulnak hozzá, hanem a gazdaság sokszínűségéhez és társadalmi beágyazottságához is. A nők vállalkozói potenciáljának teljes kiaknázása azonban még várat magára, ezért fontos a kezdő női vállalkozók támogatása. Egy friss OECD-tanulmány szerint 2023-ban 25 millió „hiányzó” női vállalkozó volt az OECD-országokban, ha a nők vállalkozásindítási aránya megegyezne a 30–49 éves férfiakéval. 

A vállalkozásindítás alapjai és kihívásai

A vállalkozásindítás első és megkerülhetetlen lépése a piac és a meglévő lehetőségek alapos feltérképezése, vagyis annak az üzleti résnek az azonosítása, amelyre a vállalkozás építeni kíván. Egy életképes ötlet önmagában azonban nem elegendő: annak megvalósításához strukturált gondolkodásra és tervezésre van szükség. Ezt szolgálja az üzleti terv, amely nemcsak a vállalkozó számára nyújt iránymutatást a működéshez és a döntéshozatalhoz, hanem a legtöbb támogatási és finanszírozási forma esetében formális elvárás is, jellemzően írásos, dokumentált formában.

Ezt követi a vállalkozási forma megválasztása, amely meghatározza a működés jogi kereteit, a felelősség mértékét és a növekedési lehetőségeket. A gyakorlatban a vállalkozásindítók többsége az egyszerűbb és alacsonyabb kockázatú formák közül választ, figyelembe véve az adózási szempontokat is, ezért is a legnépszerűbb az egyéni vállalkozói forma. A társas vállalkozások közül a közkereseti társaság ritkábban jelenik meg induláskor, mivel a korlátlan felelősség jelentős személyes kockázatot hordoz. A bt. sokáig népszerű belépési forma volt az alacsony alapítási költségek miatt, ugyanakkor a beltag felelőssége itt is a teljes vagyonra kiterjed. A társas vállalkozások körében leggyakrabban a kft. jelenik meg, mivel elkülöníti a magán- és az üzleti kockázatokat, miközben az alapítás költsége kedvezőnek tekinthető: a 3 millió forintos törzstőke-minimum 2014 óta változatlan, és ennek csupán 30 százalékát szükséges pénzbeli hozzájárulásként az induláskor befizetni, ami sok esetben kedvezőbb megoldást jelent a bt. formával szemben. A részvénytársasági forma jellemzően csak egy későbbi növekedési szakaszban válik relevánssá, amikor a vállalkozás már nagyobb tőkét kíván bevonni vagy intézményes befektetők felé nyit.

A vállalkozás tényleges elindításához szükségesek az adminisztratív bejelentések és engedélyek is, így az adóhatósági és – társas vállalkozások esetén – cégbírósági nyilvántartásba vétel, valamint egyes tevékenységekhez kapcsolódó szakhatósági engedélyek beszerzése. Ezek a lépések biztosítják a jogszerű működés feltételeit.

A Világbank legfrissebb Business Ready felmérése alapján Magyarországon mind a vállalatindításhoz szükséges idő, mind az ehhez kapcsolódó költségek nemzetközi összevetésben kedvezőnek tekinthetők (lásd 1. ábra). A vállalatindítás időigénye alapján a Világbank az Európai Unión belül a középmezőnybe sorolja hazánkat, míg a költségek tekintetében Magyarországon kedvezőbb vállalatot alapítani az uniós és a nemzetközi átlagnál.

Az indulás egyik legkritikusabb pontja a finanszírozás biztosítása. A saját források mellett gyakran jelennek meg hitelek, támogatási programok és – bizonyos esetekben – külső befektetők. Különösen a kezdő vállalkozások esetében jelent kihívást a megfelelő pénzügyi háttér megteremtése, ezért a vállalkozásindítást támogató állami és uniós eszközök szerepe kiemelkedő a korai működési szakaszban. 

A kezdő vállalkozások sikeressége – legyen szó egyéni vagy társas vállalkozási formáról – nem kizárólag a megfelelő pénzügyi és jogi keretek meglétén múlik, hanem azon is, hogy a vállalkozók mennyire képesek fejleszteni saját vállalkozói és vezetői kompetenciáikat. A piaci lehetőségek felismerése, a stratégiai gondolkodás, az üzleti kockázatok kezelése, valamint a működés és az ügyvezetés megszervezése mind olyan kulcsterületek, amelyek nélkülözhetetlenek a fenntartható növekedéshez. A korai szakaszban különösen nagy kihívást jelenthet ez a vállalkozóknak.

Vállalkozásindítási és kezdő vállalkozásoknak elérhető támogatási lehetőségek

A magyarországi vállalkozásindítást és kezdő vállalkozásokat támogató eszközrendszer sokrétű, többszintű és funkcionálisan differenciált. A különböző programok célja, hogy a vállalkozók számára a korai szakaszban megfelelő szakmai és pénzügyi támogatást, képzést, valamint mentorálást biztosítsanak a különböző igények és vállalkozástípusok szerint. A tanácsadási támogatási gyakorlatban kezdő vállalkozásnak jellemzően a legfeljebb három lezárt üzleti évvel rendelkező cégek minősülnek, míg finanszírozási és támogatási konstrukciók esetében ez a kör gyakran szűkebben, a nulladik vagy az első üzleti évben járó vállalkozásokra terjed ki. 

A támogatási lehetőségek differenciálása két, egymással összefüggő területre bontható:

  1. Mentorprogramok – a vállalkozói tudás és üzleti készségek fejlesztését szolgálják.
  2. Pénzügyi támogatások – vissza nem térítendő források, támogatott hitelek és egyéb finanszírozási lehetőségek.

Mentorprogramok

A mentorprogramok célja, hogy a vállalkozók személyre szabott támogatást kapjanak, és segítséget nyújtsanak az üzleti terv kidolgozásában, a pénzügyi és működési kérdésekben, valamint a növekedési stratégiák kialakításában. A mentorprogramok jelentős előnye, hogy tapasztalt szakemberekkel, iparági mentorokkal és korábbi vállalkozókkal dolgozhatnak együtt, akik a tudásuk és tapasztalatuk átadásával csökkentik az induló vállalkozások kockázatát.

Magyarország a korai fázisban lévő vállalkozások mentorok általi támogatására mindig nagy hangsúlyt fektetett (lásd Országos Vállalkozói Mentorprogram vagy Start Program). A SEED Alapítvány Személyes Vállalkozói Mentorprogramja 6–12 hónapos időtartamban biztosít mentorálást fiatal, női, generációváltás előtt álló, illetve újratervező vállalkozásoknak. A résztvevők 25 óra szakértői tanácsadást kapnak, amely során a mentor segít üzleti tervük és stratégiájuk finomításában, piaci pozíciójuk erősítésében és a működési folyamatok optimalizálásában. A program különösen hasznos a női, illetve mikro- és kisvállalkozások számára, amelyek a korai időszakban gyakorlati útmutatásra és tapasztalati támogatásra szorulnak.

A NAV kezdő vállalkozások számára indított Mentor Programja során a NAV szakembere egy évig személyre szabottan támogatja az új adózókat a jogkövetés és az adózási kérdések megértésében. A programban való részvételhez regisztráció szükséges az Ügyfélportálon, célja pedig a helytelen adózási gyakorlat megelőzése és az adminisztratív elindulás megkönnyítése. 

A KSH is támogatja a vállalkozásokat döntéseik során, mégpedig adatszolgáltatással. A KSH mind az újonnan létrejött vállalkozások, mind a vállalkozás indítását tervezők, mind a már működő vállalkozások számára szolgáltatások széles palettáját nyújtja döntéseik megalapozásához, ügyintézésük gördülékenyebbé tételéhez. Segítik a vállalkozók és gazdasági szervezetek önbesorolását, tájékoztatást adnak a legmegfelelőbb tevékenységi körbe soroláshoz; szakértői állásfoglalást adnak ki a statisztikai osztályozásokkal (TEÁOR, TESZOR, ÖVTJ, FEOR stb.) kapcsolatos besorolási kérdésekben, vagy igazolást adnak ki az adatainkról, a statisztikai számjelről.

Pénzügyi támogatások

A pénzügyi támogatások hozzájárulnak ahhoz, hogy a kezdő vállalkozások mérsékeltebb pénzügyi kockázatok mellett indíthassák el működésüket és fedezni tudják a kezdeti beruházásokat, beszerzéseket, marketingköltségeket, valamint a tevékenységük első hónapjainak kiadásait. 

A Kormány több programja is kínál finanszírozási lehetőségeket kezdő vállalkozások számára:

  • A Kormány országos szinten csaknem 150 milliárd forint értékben elérhető technológiai fejlesztést célzó hitelprogramja (az ún. GINOP Plusz-1.4.3-24 KKV Technológia Plusz Hitelprogram) a vállalkozások termelékenységének és hozzáadott értékének növelését támogatja. A hitel nagyon kedvező feltételekkel, 0 %-os kamatozás mellett vehető igénybe és új eszközök, immateriális javak, valamint elektromos jármű beszerzésére is felhasználható. Emellett a hitel képzési és tanácsadási szolgáltatások igénybevételére, továbbá ingatlannal kapcsolatos beruházásokra is fordítható. A hitelre kezdő, lezárt üzleti évvel nem rendelkező és 0 fős cégek is pályázhatnak, illetve egyéni vállalkozóknak is elérhető. Az induló vállalkozások legfeljebb 25 millió forintot igényelhetnek. 
  • A leghátrányosabb helyzetű régiókban működő mikro- és kisvállalkozások számára egy vissza nem térítendő támogatási programot dolgozott ki 150 milliárd forint keretösszeggel (GINOP Plusz-1.2.4-25, Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban program). Célja a vidéki vállalkozások versenyképességének növelése, a helyi gazdaság élénkítése és a munkahelyek megtartása. Erre a programra azok a mikro- és kisvállalkozások jelentkezhetnek, amelyek már rendelkeznek 1 lezárt üzleti évvel és éves átlagos statisztikai állományi létszámuk legalább 1 fő. A programban vállalkozásonként 5 és 120 millió forint közötti támogatást lehet igényelni modernebb és hatékonyabb termelőeszközök beszerzése, informatikai fejlesztések megvalósítása és telephelyek korszerűsítése céljából.
  • Üzleti folyamatinnovációra vissza nem térítendő támogatás igényelhető a GINOP Plusz keretében (GINOP Plusz-2.1.3-24, KKV-k innovációs képességének támogatása program). Az igényelhető támogatás minimum 20, maximum 50 millió forint, a legalább 1 lezárt üzleti év ennél a programnál is elvárás.
  • A vállalkozásoknak szóló támogatási és hitelprogramok között meg kell említeni a Széchenyi Kártya Program népszerű konstrukcióit. A mikrohitel lezárt üzleti év nélkül is igényelhető, összege kezdő vállalkozások számára legfeljebb 50 millió forint, ami jó lehetőséget nyújt induló beruházások finanszírozására. Működési múlt nélkül igényelhető továbbá az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel abban az esetben, ha a vállalkozás a hitelt termőföld vásárlásának finanszírozására fordítja.

A korai fázisban lévő vállalkozásokon belül a startupok és innovatív vállalkozások egy speciális csoportot képviselnek, amelyek gyors növekedésre és technológiai fejlesztésre törekednek. Számukra speciálisan a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatai kínálnak lehetőséget vissza nem térítendő támogatással vagy kedvezményes hitelforrásokkal a kutatás-fejlesztési és innovációs projektekhez. Jelenleg több program is elérhető a kezdő vállalkozások számára. Az ún. Korai fázisú kutatás-fejlesztési kockázati tőkeprogram (GINOP Plusz-2.5.1‑25) az induló és korai fázisú kkv-kat célozza, azzal a céllal, hogy támogassa a nagy innovációs potenciállal rendelkező vállalkozások early-stage finanszírozását. A program elősegíti a technológiai innovációt és az új ötletek piacra lépését, kiemelt figyelmet fordítva a mesterséges intelligencia tartalmú projektekre. Az ún. KKV‑k innovációk piacra vitelének támogatása (GINOP Plusz‑2.1.4‑25) pedig azon kezdő vállalkozások számára elérhető, amelyek legalább két lezárt, teljes üzleti évvel rendelkeznek és kutatás-fejlesztési tapasztalatuk alapján innovatív termékeket, technológiákat vagy szolgáltatásokat kívánnak piacra vinni. Ezek mellett az NKFI Alap és kapcsolódó nemzetközi programok támogatják a magyar vállalkozások, köztük a kezdő vállalkozások részvételét Horizont Európa, EUREKA és más EU-szintű kutatás-fejlesztési együttműködésekben. Ez különösen hasznos lehet azoknak a startupoknak és korai fázisú vállalkozásoknak, amelyek nemzetközi kutatási projekteket vagy konzorciumokat céloznak meg. Ezen programok legalább egy lezárt pénzügyi évvel rendelkező vállalkozások számára elérhető.

A Magyar Innovációs Ügynökség (HIA) programsorozatai és eseménytámogatási programjai a startup- és innovációs ökoszisztéma fejlesztését célozzák, különös tekintettel a korai fázisú és kezdő vállalkozásokra. A támogatott szakmai események, versenyek és közösségi programok elősegítik a hálózatépítést, a tudás- és tapasztalatcserét, az üzleti kapcsolatok kialakítását, valamint a nemzetközi piacra lépés megalapozását.

Ezek mellett különböző inkubátor- és akcelerátorprogramok is elérhetők, amelyek mentorálást, befektetői kapcsolatokat és kockázati tőkét biztosítanak kezdő vállalkozásoknak, elősegítve a termék- és szolgáltatásfejlesztést, a piaci bevezetést és a nemzetközi versenyképesség erősítését. 

A támogatási programok célja, hogy a korai fázisú vállalkozások – legyenek akár hagyományos, akár innovatív jellegűek – stabilan elinduljanak, növeljék versenyképességüket és minél hatékonyabban tudják kihasználni a pénzügyi és szakmai támogatásokat, valamint a mentorálási lehetőségeket. Az aktuális pályázati és programlehetőségek többsége változik, az ezekről való folyamatos tájékozódás elengedhetetlen.

Gyakorlati tippek kezdő vállalkozások számára

  • Üzleti mentor korai bevonása – A mentorprogramok segítségével a vállalkozói kompetenciák gyorsabban fejleszthetők, és hatékonyabb lehet a támogatási források kiaknázása. Érdemes minél korábban igénybe venni a mentorálást, de ha egy már működő vállalkozás lemaradt róla, később is hasznos lehet: segíthet a hatékonyság növelésében vagy egy-egy életszakasz kihívásainak kezelésében.
  • Összetett támogatások kombinálása – Lehetőség szerint érdemes kombinálni az állami, uniós és szakmai támogatási formákat (például támogatott finanszírozás + tanácsadás), hogy a korai szakaszban lévő vállalkozás maximálisan kihasználhassa az induló tőkét és a piaci lehetőségeket.
  • Pályázatfigyelés – Rendszeresen érdemes követni a www.vali.hu oldalon a legújabb felhívásokat, mert gyakran jelennek meg új lehetőségek a korai fázisban lévő vállalkozások számára is. 
  • Érdemes gondolni a hosszú távú működésre – A vállalkozást nemcsak elindítani kell, hanem működtetni is. Ebben a kormány 11 pontos adócsökkentési programja nyújt segítséget a vállalkozások számára többek között az alanyi áfamentesség értékhatárának növelésével, a kisvállalati adó (KIVA) jogosulti körének bővítésével, az egyéni vállalkozók költséghányadának emelésével vagy az adminisztrációs terhek csökkentésével.

A támogatások célja

A vállalkozásindítás sehol sem könnyű kérdés: alapos felkészülést igényel és stratégiai döntések sokaságát kell meghozni hozzá. A magyarországi támogatási rendszer eséllyé kívánja ezt tenni, azáltal, hogy változatos formákban, a vállalatindítás minden szakaszában kínál segítséget. A támogatások nem csupán pénzügyi forrásokat biztosítanak, hanem hozzájárulnak a vállalkozói szemlélet, a kompetenciák és a nemzetközi piacra lépési készségek fejlődéséhez is.

A támogatások célja, hogy az ötletek ne csak ötletek maradjanak, a vállalkozó szelleműek ki tudjanak teljesedni, és az új, innovatív vállalkozások – amelyek új elképzeléseket és megoldásokat visznek a piacra – előmozdítsák a gazdaság fejlődését, biztosítva a vállalati utánpótlást. Az új szemléletek, ötletek pedig amellett, hogy erősítik a versenyt, fejlődésre ösztönzik a régebb óta piacon lévő vállalatokat is, amelynek révén a vállalati megújulás is a növekedés motorjává válhat.

(A cikk szerzője, Szabados Richárd a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára)