Az ExPro adatközlése szerint 2025-ben Ukrajna 9,73 millió tonna orosz olajat továbbított a Barátság vezeték déli ágán, az előző évhez képest 14 százalékos volt a visszaesés. A tavalyi tranzit 2014 óta biztosan a legalacsonyabb és valószínűleg az 1991-es függetlenné válás óta sem volt még ilyen szinten. 

A tavalyi visszaesés egyik oka, hogy Csehország csak márciusig vásárolt, így tavalyi importjuk csupán félmillió tonna nyersolaj volt, szemben a 2024-es 2,7 millió tonnával.

Ettől függetlenül Európa felé a szállítás egész évben instabil volt, rengeteg hír érkezett találatot ért szakaszokról, üzemszünetről, voltak hónapok, amikor a volumenek tízéves mélypontra estek, például augusztusban 430 ezer tonnára. Ukrajna ekkor többször támadott orosz területen lévő szivattyú- és átemelő állomásokat. 

2025-ben a legnagyobb vásárló Szlovákia volt 4,9 millió tonnával, ami 24 százalékkal több a 2024-es mennyiségnél. A magyar beszállítás 4,35 millió tonna volt, 8 százalékos éves csökkenéssel.

A cső két végén a Mol-csoporthoz tartozó finomítók vannak (Pozsony és Százhalombatta).

A tranzitot illetően 2024 szeptember óta új helyzet van, a Mol már a belorusz-ukrán határon a csőben lévő nyersolaj tulajdonosává válik, így Ukrajnán belül ő viseli a szállítással járó kockázatokat és az sem biztos, hogy a háborúban álló ország területére a szóban forgó mennyiségre a Mol talál biztosítót, amelyik leszerződik vele.

A Barátság-vezetéken átmenő orosz olajtranzit (millió tonna)

A szerződés szerint a tranzitról 2029 végéig állapodtak meg a felek. Magyarország és Szlovákia az EU engedélyével vásárolhat orosz nyersanyagot a csővezetéken, de a közösség tervei közt szerepel a teljes függetlenedés az orosz fosszilis energiahordozóktól, a jelen helyzet szerint 2027-ig, de konkrét céldátum nincs. 

Kapcsolódó