Vass László úgy véli, a mai politikai és gazdasági környezetben az egyetemek és főiskolák elsősorban arra figyelnek, hogy megszerezzék a hallgatókat, lobbizzanak az állami helyekért, finanszírozást biztosítsanak a kifizetésekre. Ezen erőfeszítések mellett azonban kiemelten fontos, hogy az intézmények figyeljenek a hallgatók hosszú távú igényeire, biztosítva számukra a sikeres munkavállaláshoz szükséges képzést. Nem szabad, hogy a felsőoktatás eltávolodjon a munkaerőpiactól, ennek következtében a végzettek ugyanis egy üres térben találhatják magukat diploma megszerzését követően - hangsúlyozza a rektor.

Fókuszban a készségek

Marketing területen például a munkaadók számára kiemelten fontos, hogy olyan munkavállalókat alkalmazhassanak, akik ismerik a fő marketing, reklám, pr folyamatokat, tudják, mit kell csinálni, tudnak döntéseket hozni és marketingtervet összeállítani. A kommunikációs készségek elengedhetetlenek, a pályakezdőknek magabiztosaknak kell lenniük szóban, érthetően, lényegre törően kell fogalmazniuk írásban. Mindezt pedig angolul is tudniuk kell - nyilatkozta Papp-Váry Árpád, a BKF Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karának dékánja és a Marketing Intézet vezetője. A gyakorlatiasságról sok intézmény beszél. Igazán azonban akkor gyakorlatorientált egy képzés, ha a diákok élő feladatokon dolgoznak, valódi cégekkel és nekik prezentálnak. Kiemelten fontos, hogy az intézmények már a képzés idején lehetőséget teremtsenek a hallgatóknak a kapcsolatok építésére, munkalehetőséget kínáljanak számukra már a tanulás mellett.

Hogyan tanulható a kreativitás?

A kérdéskör jelentőségét támasztja alá, hogy 2009 a Kreativitás és Innováció Európai Évének jegyében telt. Az európai év kiemelt területei közé tartozott a művészeti oktatás és a kreativitás fejlesztésének erősítése az oktatásban. A kreativitás fejlesztésében a tréningeknek, a kiscsoportos műhelyeknek és a játékos csoportos feladatoknak, szakspecifikus fejlesztő tantárgyaknak kiemelt szerepet kell szánni. Elengedhetetlen olyan új technikák alkalmazása, eszközök használata az oktatásban, amelyek másfajta gondolkodást és feldolgozást igényelnek. A 2020-ig megvalósítandó, Európai Uniós oktatási és képzési stratégiai keretrendszer négy, hosszú távú célja között szintén szerepel a kreativitás, beleértve a vállalkozói készségek fejlesztését az oktatás minden szintjén. Ausztriában a csoportok létszámának 25 főre redukálását tartják fontosnak, a kiscsoportos munka, gyakorlatorientált képzés jelentőségét hangsúlyozzák. Lettország és Olaszország a digitális oktatási környezet, e-tanulás, valamint a tehetségtámogatás hangsúlyozása mellett a tréningrendszer bevezetését is célul tűzte ki, utóbbit Németország is szorgalmazza - tájékoztatott Vass László. Írországban készségcsoportokra felépített oktatási rendszerben gondolkodnak, az életkornak megfelelő készségek fejlesztését tűzték ki célul: így kisgyermekkorban például többek között a kommunikáció, együttműködés, problémamegoldás; később a kritikus és kreatív gondolkodás, személyes hatékonyság, csapatmunka; majd pedig az önmenedzselés fejlesztésére fókuszálnának. Az írek emellett kiemelten fontosnak tartják a munkáltatók és az oktatási szektor közötti kapcsolatépítést, évente mintegy 12000 diák vesz részt a Diák Vállalkozás című versenyen.