Immár száz napja tapossa második elnöki ciklusát Donald Trump. Ez az időszak pedig számos ponton csalódást keltő volt a neki bizalmat szavazók számára. Bár a kampányidőszakban Trump azt ígérte, ha ő kerül a hatalomra, nagyon gyorsan, akár pár nap alatt véget vet az Oroszország kirobbantotta ukrajnai háborúnak. Az elemzők persze már ekkor arra figyelmezettek, hogy Trump ígérete alaptalan túlzás lehet. „Kizártnak tűnik, hogy azonnal, akár kevés napon belül vége szakadjon ennek a háborúnak” – mondta lapunknak Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.

A kétkedőknek igaza is lett: Donald Trump száz napja áll az Egyesült Államok élén, a háború végére viszont még mindig nem került pont.

Kapcsolódó

Az amerikai szavazókat azonban elsősorban nem Ukrajna és az ott folyó háború érdekli, egyéb okoból sem elégedettek a januárban beiktatott államfővel. Az SSRS által végzett új CNN közvélemény-kutatás szerint

Trump támogatottsága 41 százalékra esett vissza, ez pedig a legalacsonyabb érték, amelyet száz nap után bármelyik újonnan megválasztott elnök elért – beleértve Trump első ciklusát is.

Trump elnöki tevékenységének támogatottsága március óta 4 százalékponttal csökkent, és 7 százalékponttal alacsonyabb, mint február végén volt. A válaszadóknak mindössze 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy határozottan helyesli Trump munkáját. Ezzel szemben 45 százalékuk mondta azt, hogy kifejezetten helyteleníti azt.

Gazdasági kérdésekben is megcsappant a Trump-varázs

Trumpra sokan abban bízva szavaztak, hogy hátha elhozza az Egyesült Államokban a gazdasági kánaánt. Ám a vámtervek bejelentése tőzsdei volatilitásjoz vezetett, és inflációs aggodalmakat generált. Azzal kapcsolatban, hogy az inflációs problémát kezelni tudja, 9 százalékponttal 35 százalékra csökkent Trump támogatottsága, a vámpolitikáját pedig a válaszadók 35 százaléka helyeselte, ez 4 százalékpontos esés márciushoz képest.

Trump a kampány során több alkalommal is beszélt arról, hogy megválasztása esetén minden külföldön gyártott termékre 10-20 százalékos vámot vet ki. Kiemelt céljaként emlegette az európai autóipar megszorongatását. „Az összes kis európai állam együtt utasítja vissza az autóinkat, de nem kellenek nekik a mezőgazdasági termékeink sem. Ellenben autók millióit adják el az Egyesült Államokban. Ezért viszont nagy árat kell majd fizetniük” – mondta.

Akadt olyan szakértő is, aki úgy vélekedett, a vámok jelentős emelése csak blöff volt Trump részéről, és valójában nem valósítja meg azokat. Ezzel ugyanis egy másik ígéretét szegné meg, miszerint az elnöksége alatt csökkennek majd a megélhetési költségek. A vámok emelése ezzel szemben az infláció emelkedését eredményezné.

A lapunknak nyilatkozó szakértő azonban már Trump megválasztását követően jelezte, az amerikai vámokra jó eséllyel számítani kell azt követően, hogy a Trump-adminisztráció munkához lát.

Trump többször is elmondta, hogy jó eszköznek tartja a vámokat. Ez két dolgot jelenthet: egyrészt, hogy bevételnövelésre szeretné használni a vámokat. Itt nagy kérdés, hogy a befolyt vámokból tudja-e pótolni az adócsökkentéssel kieső bevételeket. Másrészt pedig az is elképzelhető, hogy nem a bevételnövelés vagy a hazai szektorok védelme a célja a vámokkal, hanem hogy rávegye a partnerországokat, hogy Kínával szemben zárjanak össze. Ebben az esetben inkább csak furkósbotnak használná a védővámokat

– mondta akkor az Economx Csizmazia Gábor, a NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

A vámháború hatását pedig már a Trump-szavazók is megérzik. Egy promóciós termékeket forgalmazó amerikai vállalkozó, Steve Egan is arról beszélt a Reutersnek, hogy novemberben Trumpra voksolt, most azonban úgy érzi

„mintha újra a COVID-időkben lennénk, minden bizonytalan”.

Egan a vámok kivetésekor egy rendelési folyamat közepén járt: ötezer darab gumikacsát szállítottak volna neki Kínából. A kacsák darabára azonban egyik napról a másikra 29-ről 45 centre ugrott.