Egy tanulmány szerint az Antarktisz jégtábláinak több mint 40 százaléka zsugorodott 1997 óta, és csaknem felénél a helyreállásnak semmi jele. Az irreverzibilis változást az éghajlati összeomlással hozzák összefüggésbe a brit tudósok – számolt be róla a The Guardian.

A Leedsi Egyetem tudósai kiszámolták, hogy 1997 és 2021 között 67 millió tonna jég veszett el nyugaton, míg 59 millió tonna keletre került, ami 7,5 millió tonna nettó veszteséget jelent. Az Antarktisz nyugati oldalán a meleg víz olvasztotta a jeget, míg keleten a jégtáblák vagy nem változtak, vagy nőttek, mivel ott hidegebb a víz.

A jégtáblák a gleccserek végén helyezkednek el, és lassítják a tengerbe áramlásukat. Amikor zsugorodnak, a gleccserek nagyobb mennyiségű édesvizet engednek a tengerbe, ami megzavarhatja a Déli-óceán áramlásait.

Benjamin Davison, a megfigyelés szakértője és a tanulmány vezetője elmondta: A jégtakaró romlásáról vegyes képet kapunk, és ez az Antarktisz körüli óceáni hőmérséklettel és óceáni áramlatokkal függ össze. A nyugati fele meleg víznek van kitéve, amely alulról gyorsan erodálhatja a jégtáblákat, míg a Kelet-Antarktisz nagy részét jelenleg egy hideg vízsáv védi a közeli meleg víztől a partoknál.

A tudósok évről évre mérték a jég változását olyan műholdak segítségével, amelyek a hosszú sarki éjszakákon átlátnak a sűrű felhőzeten. A kutatók több mint 100 ezer űrből készült felvételt vizsgáltak meg, hogy elemezzék a jégtáblák egészségi állapotát, amely a Föld többi részére is hatással lehet, és eredményeiket a Scientific Advances című folyóiratban tették közzé.

Az Antarktisz extrém módon melegszik

A 25 éves időszak alatt az óceánba kerülő, becslések szerint 67 millió tonna édesvíz hatással van az óceáni áramlatokra, amelyek a hőt és a tápanyagokat szállítják a világ minden tájára. A tudósok úgy vélik, hogy a jégveszteség az éghajlati válság következménye, mivel több jég nőne vissza, ha ez a természetes változások ciklusának része lenne.

Arra számítottunk, hogy a legtöbb jégtábla gyors, de rövid ideig tartó zsugorodási ciklusokon megy keresztül, majd lassan újranő. Ehelyett azt látjuk, hogy majdnem a felük zsugorodik, és semmi jele a helyreállásnak

– tette hozzá Benjamin Davison.

A múlt hónapban egy tanulmány megállapította, hogy az Antarktisz valószínűleg majdnem kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, és gyorsabban, mint azt az éghajlati válságmodellek előre jelzik. A francia tudósok 78 antarktiszi jégmagot elemeztek, hogy 1000 évre visszamenőleg újrateremtsék a hőmérsékletet, és megállapították, hogy a kontinens felmelegedése meghaladja a természetes kilengésekből várható mértéket.