a részvénykönyvvezetéssel kapcsolatos egyes jogi kérdéseket, különös tekintettel a nyilvánosan működő részvénytársaságokra. ä Kovács Éva–Szabó Gábor Zoltán ügyvédek A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV törvény (gt.) alapján kizárólag az gyakorolhatja a társasággal szemben a részvényesi jogokat, akit előzetesen bejegyeztek a részvénykönyvbe. A részvényátruházás akkor érvényes, ha azt a forgatmányi láncolat megfelelően bizonyítja. Dematerializált részvény esetén pedig akkor, ha a részvényt jóváírták a jogosult értékpapírszámláján. Ugyanakkor a névre szóló részvény átruházása a rt.-vel szemben akkor hatályos és jogaival a részvényes csak akkor élhet, ha a részvényt megszerző személy a könyvben is bejegyzésre került. Dematerializált értékpapír esetén az értékpapírszámlavezető tulajdonosi igazolást állít ki a részvényes részére. A nyomdai úton előállított és letétbe helyezett részvény esetén a részvényt és a letéti igazolást – kérésre – a letétkezelő bocsátja a jogosult rendelkezésére. Mind a tulajdonosi, mind a letéti igazolás szükséges a részvényesi jogok gyakorlásához – így a részvénykönyvi bejegyzéshez és a közgyűlésen való részvételhez. A részvénykönyv vezetését elláthatja a részvénytársaság igazgatósága vagy annak megbízása alapján végezheti elszámolóház, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás – függetlenül attól, hogy a részvénytársaságnak nyomdai úton előállított vagy dematerializált részvényei vannak. A részvényes szabadon dönthet arról, hogy bejegyezteti-e magát a könyvbe. Nem minden részvényes kíván azonban a részvénykönyvben szerepelni. Előfordulhat, az adott részvényes kizárólag árfolyamnyereségre kíván szert tenni, és közben meg szeretné őrizni anonimitását. Az is lehetséges, hogy olyan kisrészvényesről van szó, aki a közgyűlésen való részvételről azért mond le, mert jelentéktelen mértékű szavazati jogával úgysem tudná befolyásolni az adott részvénytársaság döntéseit. Illetve, a részvénytársaság valamilyen oknál fogva rendszerint nem fizet osztalékot és nem mutat semmilyen jel az ilyen osztalékpolitika megváltoztatására. A fenti esetekben az adott részvényes számára a részvénykönyvbe történő bejegyzésnek nincs gyakorlati jelentősége. A részvényesnek ugyanis kizárólag akkor áll érdekében a részvénykönyvben történő szereplés, ha a részvényesi jogát a társasággal szemben gyakorolni kívánja – például osztalékot kíván felvenni vagy közgyűlésen kíván részt venni és azon szavazni. A közgyűlésen való részvétel céljából kiállított tulajdonosi, illetve letéti igazolások a közgyűlés napjáig vagy megismételt közgyűlés esetén a megismételt közgyűlés napjáig érvényesek. A kiállításról az értékpapírszámla-vezető köteles írásban, előre tájékoztatni a részvénytársaságot. A tulajdonosi, illetve a letéti igazolás érvényességi ideje alatt az értékpapírszámlán változás nem vezethető át. Továbbá: a fizikai részvény a részvényes részére nem adható ki, kivéve ha a tulajdonosi vagy letéti igazolást egyidejűleg bevonták. Ez azt jelenti, hogy az adott részvényeket zárolják, azaz az igazolás érvényességi ideje alatt a részvények nem ruházhatóak át. Azonban a gt.-nek a kormány elé terjesztett idén nyári módosítási tervezete már a következőt mondja: amennyiben az adott részvényes a közgyűlés napját megelőzően, ám a részvénykönyv lezárását követően ruházza át részvényét, a könyvbe bejegyzett személy a közgyűlésen részt vehet, a részvényesi jogokat gyakorolhatja. Ezen módosítási tervezet szerint ugyanakkor az alapszabály korlátozhatja a részvény átruházhatóságát - a részvénykönyv lezárását követő időszakban.