Szakértők még mindig közel 200 ezer hektárra becsülik a hajdani zártkertes területeket, melyek nagy része szántóként, szőlő- és gyümölcstermesztő kiskertként működik. Ezek belterületbe vonása s üdülőterületbe sorolása jelentős anyagi ráfordítást igényelne tulajdonosoktól, önkormányzatoktól egyaránt, így érthető, ha a fő közlekedési útvonalaktól s az érintett településektől távol eső zártkertek egy része parlagon hever, s nyomott áron sem tudnak tőlük megszabadulni tulajdonosaik. Ilyen ingatlanok nagy számban főleg a főváros és a nagyobb vidéki városok külső részein és szomszédos településein, valamint az üdülőkörzetekben (Balaton-felvidék, Dunakanyar stb.) találhatók. Az elmúlt évtizedben a települések rendezési és fejlesztési tervei részben próbálták rendezni sorsukat, s az üdülőövezetté nyilvánítással a fejlődést elindítani, ám ez legtöbbször nagyon lassú folyamat. Flick Gábor, a Budaörsi Ingatlan Stúdió tulajdonos-ügyvezetője példaként említi a helyi Frankhegyet, amelyet öt éve már belterületi üdülőövezetbe soroltak, ám a fejlesztések elindulásához az utak szélesítésére, víz- és csatornahálózat stb. kiépítésére, s nem utolsósorban tulajdonosi szemléletváltásra is szükség van. Amíg ugyanis néhányan mereven elzárkóznak attól, hogy telkük egy-két méter széles sávjáról lemondjanak például utak szélesítéséhez s a közművek kiépítéséhez, nehezen várható elmozdulás. A szintén budaörsi Alsó- és Felsőszállásra - ahol az elmúlt évtizedekben számos lakóépületet is felhúztak - is készülnek a tervek az átsoroláshoz, ám a tulajdonosok rugalmassága befolyásolja a terület jövőjét, így a most befagyott keresletet is. A frankhegyi, panorámás, már üdülőövezetbe tartozó telkek négyzetméterét 10-12 ezer, míg az alsószállásiakét 6-8 ezer forintért kínálják, érdeklődő azonban jelenleg alig van irántuk. Törökbálinton a szintén mezőgazdasági kiskertes besorolású Pistály 72 hektárjára készül a tanulmányterv, s megépültek az utak, a vízelvezést is megoldották, míg a Budakeszin szintén korábban zártkertként számon tartott Makkosmárián tervezik uniós forrásokból a szennyvízelvezetés kiépítését, melyek után jöhet a belterületbe vonás - tudtuk meg az érintett helyhatóságoknál. A helyi ingatlanosok szerint már ezek a lépések is felkelthetik az érdeklődést, egyrészt azért, mert egyes kedvelt helyeken - mint például a fővárosi agglomeráció kiemelt településein, például Szentendrén, Budaörsön, Budakeszin vagy a Balaton frekventált városaiban - nemcsak egyre szűkebb a kínálat lakóövezeti telkekből, de a hiány miatt az árak is igencsak magasra szöktek. Az összközműves lakóövezeti építési parcellák négyzetméterára Szentendrén és Budaörsön 20-30 ezer forintról indul és 50-60 ezer forint körül landol. Ezzel szemben egy-egy, ma még közművesítetlen zártkerti telek akár már 5-6 ezer forintos négyzetméteráron megszerezhető, amelyen az átsorolás után állandó lakhelyül szolgáló komfortos üdülőt lehet építeni. A válság nem kedvez a telekbefektetéseknek: kivételt jelentenek ez alól a prémium kategóriás területek - mondta a Napinak Kuti László, az Otthon Centrum telekdivíziós tanácsadója, aki szerint csak a kiemelt minőségű telkek megszerzésével érdemes foglalkozni, de csak akkor, ha jóval a piaci alatti árat tudunk kialkudni. A zártkertekkel kapcsolatban azonban kifejtette: ez meglehetősen hosszú távú, kockázatos befektetési lehetőség, ami rendkívül nagy körültekintést igényel. Nemcsak az adott terület adottságait - hely, telekszélesség, -hosszúság, lejtés, fekvés, közterület-kapcsolat, összközművesíthetőség stb. - kell alaposan felmérni, hanem annak is pontosan utána kell nézni az illetékes önkormányzatnál, hogy a kiszemelt területtel a helyi rendezési tervben mi az elképzelése a helyhatóságnak. Tervezik-e belterületbe bevonását, fejlesztését, ha igen, akkor az adott területre milyen minimális teleknagyságot, beépíthetőségi arányt, épületmagasságot stb. határoznak meg. S még ez sem nyújt garanciát arra, hogy ezek az előzetes önkormányzati elképzelések megvalósulnak.