Az Eurostat adatbázisa alapján a rezsicsökkentés bevezetését követő 11 évben több mint 70 százalékkal csökkent az energiaszegénységben élő magyarok aránya. Míg 2013-ban minden negyedik magyar energiaszegénységben élt, addig a tavalyi évre ez az arány 7,1 százalékra csökkent, megközelítve ezzel a 6,9 százalékos uniós átlagot, olvasható az Oeconomus elemzésében.

Mi az az energiaszegénység?

Energiaszegénységben élő embernek számít az Eurostat módszertana szerint az a személy, aki az elmúlt 12 hónapban pénzügyi gondok miatt nem tudta kifizetni a közműszámláját.

Magyarországon 2013. január elsején vezették be a rezsicsökkentés néven megjelenő hatósági árazást. A szolgáltatók és a fogyasztók közötti árkülönbséget az állam támogatással egyenlíti ki. A 2022-as energiaválság hatására a takarékoskodásra ösztönzés és az energiahatékonyság fokozása, továbbá a rezsicsökkentés fenntarthatósága érdekében az átlagfogyasztás szintjén maximálták a kedvezmény mértékét.

Kapcsolódó

A bevezetés óta eltelt közel 13 év alatt a rezsiszámlájukat időben befizetni képtelen emberek arányát 25 százalékról 7,1 százalékra lecsökkenteni. A rezsicsökkentés ugyanakkor a szociális elem mellett igazságos is, hiszen a kedvezményes tarifában az átlagfogyasztás mértékéig az anyagi helyzetétől függetlenül minden háztartás részesül.

A rezsicsökkentés további bírálata emellett, hogy a szabályozott energiaár nem ösztönzi a fogyasztókat lakásuk energiahatékonyságának a javítására, illetve a szolgáltatókat az ellátórendszer fejlesztésére. A kedvezményes tarifa 2022-es felső korlátozása a kritika első felét orvosolta. A szolgáltatók részére pedig a kedvezményes árba épített rendszerhasználati díj révén nyílik lehetőség a közműrendszer korszerűsítésére és karbantartására.