Az emelkedő rezsiköltségekkel párhuzamosan elindult a versenyfutás annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest mivel és miként optimalizálható a lakóingatlanok energiagazdálkodása. Aki kész megoldást keres e költségek csökkentésére, és eleve kis energiaigényű ingatlant vásárolna még az idei tél előtt, az még nehezebb helyzetben van, mert a kínálat olyan szűk, hogy az ország egyes részein már-már észre sem lehet venni - olvasható az OTP Ingatlan frissen kiadott közleményében. 

Az ingatlanok várható üzemeltetési költségeiről a 12 szintű energetikai besorolás (AA++-tól JJ-ig) tájékoztat, ami egy referenciaértékhez viszonyítva (évente és négyzeméterenként 100 kWh energiafogyasztást alapul véve) jelzi, hogy az adott épület mennyi energiát „használ el” az átlagos üzemeltetés során. A besorolást többek között a tájolás, a szigetelés és a fűtési rendszer hatékonysága is befolyásolja, így olykor találkozni lehet olyan CC besorolású ingatlannal is, amelynek a tényleges éves energiafogyasztása nem éri el a négyzetméterenkénti 100 kWh-t.

A 2022-ben épült, illetve piacra került ingatlanok – országos átlagban – így tagozódnak:

  • mindössze alig tizede tartozik a felső négy kategóriába (AA++ - BB), melyek a referenciaértéknél kevesebb energiát igényelnek,
  • a következő három osztályba (CC - EE) 37 százalék tartozik, – melyek ennek az értéknek legfeljebb a dupláját fogyasztják,
  • a következő két csoportba 22 illetve 30 százalék tartozik, ezek  rezsije a viszonyítási alap legalább duplája (FF - GG), illetve minimum háromszorosa (HH - JJ). 

Ám földrajzi elhelyezkedés szerint az egyes területek gyökeresen eltérő képet mutatnak.

Pest, Fejér, Veszprém okés

Vannak megyék, ahol az új tulajdonosra váró, illetve tulajdonost cserélő lakások bő kétharmadában legalább két-háromszorosa a fajlagos energiaköltség az elvárhatónak. Ilyen kedvezőtlen választék jellemzi Békést, Borsod-Abaúj- Zemplént, Hevest, Nógrádot, Jász-Nagykun-Szolnokot. De csak egy árnyalatnyival jobb a helyzet Tolnában, Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Bács-Kiskunban.

A paletta másik végén, az igazán korszerű és takarékos lakások kínálatában Pest megye emelkedik ki a mezőnyből közel 24 százalékos AA+ és BB közötti besorolással. Mellette a legnagyobb arányban (13-15 százalék között) Győr-Moson-Sopronban, Fejérben és Veszprémben kerülnek forgalomba olcsón üzemeltethető otthonok.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ezek az adatok is híven tükrözik a jellemző piaci tendenciát, a fizetőképes keresletben megmutatkozó nyugat-keleti lejtést. Továbbá: a legalább BB-s kategóriájú ingatlanok jelentősebb választéka azt is mutatja, hogy mely városokban, térségekben indultak a közelmúltban nagyobb volumenben újlakás-építések. E mellett olyan lokális folyamatokra is utal a bővebb prémium-választék, mint Pest megyében a fővárosból való kiköltözés, vagy Hajdú-Biharban a Debrecen- központú keleti fejlesztési pólus kialakulása.

A szakértő szerint az adatokból az látszik, hogy aki ingatlanvásárláskor kifejezetten a fenntarthatóságot keresi, az a korábbi lakhelyétől esetleg csak igen messze találhat ehhez bővebb választékot. Valkó Dávid úgy véli, hogy a költözés mellett a rezsiköltségek csökkentésének további hatékony módja lehet a meglévő ingatlan energetikai felújítása is, amihez az év végéig még elérhető állami hozzájárulás is (például az otthonfelújítási támogatás, illetve a falusi CSOK), azonban a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján az idő már igencsak szorít.