Hová fejlődik a mesterséges intelligencia 2050-re? – címmel egy kutatócsoport – Fehér Katalin, Vicsek Lilla és Mark Deuze – először 42 résztvevővel alapozta meg a felmérést, 25-en pedig egy hosszabb, több héten át tartó lekérdezésben is részt vettek. A szerzők a résztvevők kiválasztásakor figyelembe vették a nemet, a szakmai tapasztalat hosszát, valamint azt, hogy a világ mely régiójában és milyen tudományágban vagy iparágban dolgozik az adott szakértő - írta összefoglalójában a Budapesti Corvinus Egyetem. A minta sokfélesége ellenére meglepően egyöntetű válaszok születtek.

A válaszadók összességében optimisták, szerintük:

  • 2050-re sok pozitív hatása lesz majd a társadalomra az MI-nek,
  • az alapvető társadalmi értékek, struktúrák nem fognak változni, de azok jobban érvényre juthatnak,
  • sok esély van rá, hogy nagyobb lesz a jólét, a biztonság, kisebbek az egyenlőtlenségek,
  • bár látják a megoldásra váró problémákat, remélik, hogy azokkal megbirkóznak majd a következő generációk, talán épp a fejlődő mesterséges intelligencia segítségével.

Magabiztosan tekintenek tehát az MI-jövőbe, ezzel párhuzamosan pedig szakmailag rövidlátók és felelősséghárítók.

A válaszadó szakértők azt jósolják, hogy:

  • 2050-re az MI a társadalmi-politikai és a hétköznapi élet minden területére hatással lesz,
  • támogatja majd az emberi jólétet,
  • irányítani fogják az emberi észlelést és kommunikációt,
  • a világon mindenhol hozzáférhetünk majd demokratikusan elérhető, automatizált, személyre szabott, elfogulatlan és megbízhatóan értelmezett információkhoz,
  • és az MI etikus működését hatékonyan fogják szabályozással elérni,
  • két-három évtized múlva az MI már az emberek helyett is működhet, beszélgetések helyettesítője is lehet, a nyelvi akadályokat eltünteti, a mindennapi rutinokat segíti.

Néhány válaszadó szerint elképzelhető, hogy az állatok és növények kommunikációját sikerül összekapcsolni bigdata- és okosrendszerekkel, így a természet is forrása lehet a mesterséges intelligencia további fejlesztésének. Több válaszadó szerint a vallások is nyitottabbá és toleránsabbá válhatnak, ha az emberek egyre inkább MI-vezérelt platformokon kommunikálnak.

A felmérésben résztvevők azt remélik, az MI végső soron összhangba kerül majd a társadalommal és a természettel is, támogatja majd a kreativitást, elősegíti a méltányosságot, az inkluzivitást és az emberi jogok érvényesülését.

MI-vel az MI veszélyei ellen?

A kérdezett média- és infokommunikációs szakértők kifejezték, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatban sok a bizonytalanság, így hátrányokat is okozhat majd.

Leginkább például abban, hogy:

  • az emberek függnek majd a gépektől, nagyobb lesz a leállások kockázata, információs háborúk törhetnek ki, nőhetnek az egyenlőtlenségek, a kisebb nyelvek és kultúrák hátrányba kerülhetnek, nőhet a mesterséges intelligencia széndioxid-lábnyoma,
  • csökkenhet az emberi kommunikáció és a szólásszabadság, a demokrácia mértéke, a munkaerőpiacon is felgyorsulhatnak a változások,
  • a mesterséges intelligencia nem képes önállóan megváltoztatni a jelenlegi társadalmi-kulturális értékeket és normákat, de felerősítheti vagy elnyomhatja azokat, ami a visszaélés és az erőszak új formáihoz vezethet.

Úgy gondolják azonban, hogy a technológia által vezérelt visszaéléseket, téves információkat, szűrőbuborékokat, információs túlterheltséget vissza lehet majd szorítani – akár épp a mesterséges intelligencia segítségével. Szerintük ez a feladat majd a jövő generációira vár, hiszen ők már tudják, milyen a mesterséges intelligenciával együtt élni. A problémák megoldásakor ezenfelül hisznek a civil szervezetek erejében és a művészetben.

Magyarázat az MI-be vetett bizalomra

Új modellt állítottunk fel az eredmények értelmezéséhez, az ún. MI-be vetett bizalom szemüvegmodelljét. Ez megmutatja, hogy a szakértők mesterséges intelligenciába vetett bizalma hogyan egyensúlyoz (mint az orrnyergen a szemüveg) két egymással versengő fogalomcsoport között (amelyeken, mint lencséken át a világot, a mesterséges intelligenciát szemléljük) – magyarázta Fehér Katalin, az NKE kutatója, a tanulmány első szerzője.

Kép: Economx

Ezt a két fogalomcsoportot egyrészt hiedelmek alkotják, amelyek a reményeken alapulnak, másrészt bizonytalanságok, amelyeket a kritikai gondolkodás idéz elő. A hiedelmek és bizonytalanságok egyazon (szemüveg)keretbe vannak foglalva, azok stratégiai kombinációt alkotnak. Ezek összességében azt a kiegyensúlyozott álláspontot képviselik, hogy a technológia – felelős használattal – végső soron megbízható lehet – tette hozzá.

A média- és infokommunikációs szakértők optimizmusának egyrészt az lehet az oka, hogy munkájuk arra készteti őket, hogy a távoli jövőt a jelen egyszerű kiterjesztésének tekintsék. Másrészt nem is akarnak messzebbre látni, különösen mert sokszor nem is tartják magukat felelősnek a jövő alakításában. Ezt inkább a jövő generációira tolják feladatként. Így tehát ezen a szemüvegen keresztül torzítják a saját jövőképüket – mondta Vicsek Lilla, a Corvinus szociológusa, a tanulmány társszerzője.

Közben már ott tartunk, hogy már parkolni is tud helyettünk a mesterséges intelligenciával működő okosautó-rendszer, amelyet a kínai BYD indított el, hogy ezzel is felvegye a versenyt a riválisokkal szemben. Erről itt írtunk >>>