57 ezer forint - ennyi a havi átlagos megtakarítása egy magyar felnőttnek. A különbségek azonban jelentősek: a férfiak, fővárosiak vagy diplomások akár havonta több tízezer forinttal is többet tudnak félretenni, mint a nők, falvakban élők vagy alacsony iskolázottságúak – derül ki az NN Biztosító kutatásából. Szakértőik azt vizsgálták, hogy milyen céllal takarékoskodnak a magyarok, és mennyit tudnak félretenni.

A felmérés eredményei szerint

Kapcsolódó

a magyar felnőttek 12 százaléka egyáltalán nem takarékoskodik.

 Ez az arány az anyagi helyzet mellett az iskolai végzettséggel mutat szoros összefüggést. Míg a diplomások körében mindössze 5 százalék a nem takarékoskodók aránya, addig az általános iskolai végzettségűeknél 22 százalék.

Azok közül, akik viszont tudnak és akarnak spórolni, a legtöbben (59 százalék) váratlan kiadásokra, vésztartalékra gyűjtenek, majd a rangsorban ezt követi a lakásvásárlás és felújítás (32 százalék). Közel minden harmadik (32 százalék) válaszadó mondta, hogy a nyugdíjas évekre is készül pénzügyileg. Ez utóbbi két csoportot alaposabban is megvizsgálták és kiderült, hogy 12 százalék lakásra és nyugdíjra egyaránt gyűjt, 42 százaléknak viszont választania kell, hogy melyik célra tesz félre.

Összhangban a magánegészségügy térnyerésével, nem okozott meglepetést a szakértőknek, hogy már közel minden harmadik megkérdezett (31 százalék) megtakarít az egészségügyi kiadások fedezésére. Ami viszont némileg meglepő: 8 százalék azok aránya, akik valamilyen meglévő hitel előtörlesztésére gyűjtenek, hogy idő előtt szabaduljanak az adósságtehertől.

Ami a nagyságrendeket illeti, havonta átlagosan 57 ezer forintot tudnak félre tenni azok, akik rendelkeznek megtakarítással, ugyanakkor meglehetősen nagy a szórás a különböző demográfiai csoportok között. Egy férfi átlagosan 17 ezer forinttal többet tesz félre havonta, mint egy nő: 66 ezer forint a férfiak körében az átlagos havi megtakarítás, míg a nőknél ez csak 49 ezer forint. Még látványosabb a vidék-főváros szakadék: a falvakban, községekben élők átlagos havi megtakarítása 48 ezer forint, míg a fővárosban élők átlagosan 72 ezer forintos megtakarítással rendelkeznek.

Mindeközben minden harmadik magyar ember szenved az úgynevezett pénzügyi szorongástól, ami a konkrét anyagi problémák mellett a mindennapi életminőségüket is rontja. 

Kitért a felmérés az anyagi biztonsági háló másik elemére, a biztosítás kötésre is.

„Míg a vagyoni biztosítások elterjedtsége alapján Magyarország fejlett piacnak számít, addig az életbiztosításokat tekintve sajnos alulfejlettek vagyunk. Mind a kockázati életbiztosítások, mind az öngondoskodási-megtakarítási életbiztosítások terén jelentős elmaradásban vagyunk még a régióban is, Nyugat-Európáról nem is beszélve” – mutatott rá Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A legtöbben lakásbiztosítással (54 százalék) és kötelező gépjármű- felelősségbiztosítással (49 százalék) rendelkeznek. Ehhez képest nem-élet biztosítása, balesetbiztosítása 30 százaléknak van, illetve a kockázati életbiztosítással és/vagy betegség/egészségbiztosítással rendelkezők aránya is mindössze 14-14 százalék.

Az is látható az adatokból, hogy a biztosításkötési hajlandóság erősen életkorhoz kötött. A vagyonbiztosításokat jellemzőbben 40 év felett választják az emberek, hiszen ebben az életkorban már általában jelentősebb vagyontárgyakat (például lakás, autó) tulajdonolnak. A kockázati életbiztosítás és a balesetbiztosítás az 50 év felettiek körében a „legnépszerűbb”. Ugyanakkor a megtakarítással és befektetéssel kombinált életbiztosítások már a harmincas korosztály számára is vonzóak. Az úgynevezett befektetési egységhez kötött biztosítások iránt pedig az 50-59 év közöttiek lelkesednek leginkább.

Arra is rákérdeztek a felmérésben, hogy ha megtakarításról vagy befektetésről van szó, akkor melyik az érintettek számára a preferált pénznem. A válaszokból az derült ki, hogy a legtöbben (78 százalék) a forintot választják erre a célra, ugyanakkor 40 százalékot – a 18-29 évesek, valamint a fővárosiak körében pedig 50 százalékot is – meghaladja azok aránya, akik az eurót részesítik előnyben. Az amerikai dollárt 9 százalék, a svájci frankot pedig 6 százalék említette.