2020. márciusában tört ki Magyarországon a koronavírus világjárvány. Az Egészségügyi Világszervezet a (WHO) pedig 2023. májusban a Covid-19 pandémia és a majomhimlő járvány esetben is a globális vészhelyzet végéről döntött.

Az idei évben augusztus 8-ig Covid-19 elleni első oltásban 1626 fő, második oltásban 955 fő, és harmadik oltásban 1653 fő részesült. Összesen 3731 fő kapott 2023-ban első és/vagy második és/vagy harmadik koronavírus elleni védőoltást – válaszolta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a Napi.hu megkeresésére.

Egy évvel korábban még jóval magasabb számok voltak.

2022-ben a Covid elleni oltások aránya:

  • első oltásban 152 225 fő,
  • második oltásban 204 742 fő,
  • és harmadik oltásban 718 836 fő részesült.

Tavaly összesen 979 353 fő kapott 2022-ban első és/vagy második és/vagy harmadik COVID-19 elleni védőoltást – írta lapunk megkeresésére a hatóság.

Jelenleg a hazai raktárakban, kórházi oltópontokon:


Itt van az Erist

Mai hír, hogy már Magyarországon is azonosították a koronavírus világszerte terjedő új variánst, az Erist. Az NNGYK azt írta: a SARS-CoV-2 EG.5-höz (Eris) köthető esetszámok világszerte jelentős emelkedést mutatnak az elmúlt hetekben, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a variánst a figyelmet igénylő változatok (variant of interest, VOI) kategóriába emelte. A megbetegedés tünetei a többi omikron variánshoz hasonlóan influenzaszerű, lázzal, fejfájással, orrfolyással, torokfájással és izom-és ízületi fájdalommal valamint gyengeséggel jár. Mint írták a súlyos megbetegedés kialakulásának veszélye alacsony.

A lakosság harmada nem kérte a vakcinát

Magyarországon a megkérdezettek 69 százaléka mondta azt, hogy felvette az oltást és 31 százaléka válaszolta azt, hogy nem oltatta be magát Covid ellen. A válaszadók 34 százaléka vett fel csak egy vagy kettő oltást, 29 százalék mondta, hogy felvette a harmadik oltást, és megkérdezettek 6 százaléka a negyedik oltást is megkapta. A kormányzati adatok szerint a teljes lakosság 66 százaléka volt oltott Magyarországon, 23 százalék vett fel csak egy vagy két oltást, 40 százalék vette fel a harmadik és 4 százalék a negyedik oltást is - ez derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung – Policy Solutions kutatásából.

A vírus keresi a helyét a világban

Az elmúlt három évben a mindennapjainkat meghatározó covid kétségtelenül a kezelhetőbb kategóriába csúszott – ezt írta korábban Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, virológus a Facebook-posztjában. Noha a vírushoz köthető halálozás óriási mértékben csökkent, a hosszú covid tudományos megismerése továbbra is javában zajlik és a vírus is tovább változik és keresi a helyét a világban. Sűrű három évünk volt és minden tudományos adat arra utal, hogy hasonlóan sűrű évek várnak ránk, így érdemes levonni a tanulságokat – írta a virológus. És kiemelte: számára a leginkább megdöbbentő a társadalom extrém kitettsége és sebezhetősége volt a régen csak kuruzslásként említett jelenségnek és a tudományos folyamatokat hiteltelenítő álhíreknek, áltudományos hatásoknak.

Jelen van még nálunk is

Jelenleg az NNGYK legfrissebb adatai szerint a szennyvízben mért SARS-CoV-2 örökítőanyag országos átlagkoncentrációja újra csökken, egy héttel korábban emelkedő tendenciáról írtak. Most emelkedés Békéscsabán és Debrecenben mértek, míg csökkenés jellemző KecskemétenSzegeden, Szombathelyen és Veszprémben is. A koncentráció Szolnokon az alacsony, Budapesten és a Budapest környéki agglomerációs településeken, valamint Pécsett az emelkedett, a többi 16 településen pedig a mérsékelt kategóriába sorolható.