Miközben egészen jól néz ki az államháztartás bevételi oldalán az általános forgalmi adóból (áfa) származó összeg (3311 milliárd forint, az az éves előirányzat 40 százaléka), most az uniós programok miatt keletkezhet egy akár ezermilliárdos lyuk is a költségvetésen. 

Az uniós programok bevételeiből a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)

2235,9 milliárd forinttal számolt, azonban május végéig mindössze 168,2 milliárd forint folyt be ebből. Ez az előirányzat 7,5 százaléka.

Jól rámutat a helyzet tarthatatlanságára, hogy

amíg idén májusban 17,4 milliárd forint folyt be az uniós programokból, addig tavaly májusban ez az összeg még meghaladta a 185,6 milliárd forintot.

A kétezer milliárd forintos elmaradásra rendkívül kicsi az esély, gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy az évben szinte teljesen megszűnnének az uniós kiutalások

- fogalmazott az Economxnak Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. 

Jelenleg az uniós alapszerződések szerint Magyarországnak jogszerűen járóforrások mintegy 40 százaléka van még mindig befagyasztva. A 2021-2027 közötti hétéves költségvetési ciklus alatt az Európai Unió vezetése 22 milliárd eurónyi forrást fagyasztott be 2022-ben, amelyből az azóta tartó tárgyalásoknak köszönhetően 12,2 milliárd eurót már feloldottak. A közhiedelemmel ellentétben az uniós források folyamatosan érkeznek hazánkba, ezekről az Európai Bizottság napi kimutatást készít - magyarázta a szakértő.

Made with Flourish

A Horváth Sebestyén által készített kimutatásból kiderül, hogy a június 24-i adatbázis szerint a jelenleg is zajló hétéves költségvetési ciklusban

a hazánknak járó források 10,2 százalékát már kiutalták, ezzel az uniós rangsor 15. helyén állunk, holtversenyben Németországgal.

Összehasonlításképpen három hónappal korábban, március 24-én még a forrásoknak még csak a 8,3 százalékát folyósították, akkor azonban ez az uniós rangsornak még a 11. helyét jelentette. Jelenleg az Európai Unió 27 tagállamának átlagos végrehajtási aránya 10,8 százalék. Az uniós kiutalás nem időarányos, hiszen számos beruházást utólag finanszírozzák.

Az uniós források bővítik a kormányzat fiskális mozgásterét, de az uniós tagságunknak számos egyéb pozitív hozadéka van. Az uniós források az elmúlt években a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,5-5 százaléka között mozgott

 - magyarázta az Oeconomus munkatársa.

Made with Flourish

Leszögezte,

az uniós források folyamatosan érkeznek Magyarországra, bár tény, hogy az elmúlt három hónapban lassabban érkeztek. 

Horváth Sebestyén felidézte azt is, hogy 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban hazánknak jogszerűen járó források közel harmada van továbbra is befagyasztva. A tárgyalási folyamat során 27 „szupermérföldkövet” kell teljesíteni, amelyek pontos részleteit azonban nem lehet ismerni, illetve a teljesülésült vállalások arányát sem.

A tárgyalási folyamat sok tényezőtől függ, amelyek egy része inkább politikai, mintsem gazdasági jellegű, éppen ezért nem lehet előzetesen megjósolni, hogy milyen mértékben fognak idén befolyni az uniós források

- húzta alá. 

Mi hiányzik még a magyar államháztartásból?

A 2025-re tervezett 38,7 ezer milliárd forintos adóbevételnek az év első öt hónapjában a 41 százaléka befolyt, teljesülési arány minimális mértékben marad csak el az időarányos szinttől (ez az elméleti érték 42 százalék lenne) - magyarázta az elemző. Szerinte fontos azonban megjegyezni, hogy az adóbevételek befolyása nem egyenesen arányos az idő haladtával, nyáron és az év végi ünnepi időszakban rendszerint megugrik a személyi jövedelmeket és a fogyasztást terhelő adóbevételekből beszedett összeg.

A jelentősebb adónemenként vizsgálva látható, hogy

  • a társasági nyereségadóból (36 százalék),
  • a pénzügyi szervezeteket és energiaipari vállalatokat érintő különadóból (14 százalék és 30 százalék),
  • kiskereskedelmi adóból (5 százalék),
  • és a jövedéki adóból (36 százalék)

származó bevételek éves előirányzathoz viszonyított aránya nem éri el az időarányos teljesülést. Ezzel szemben január-május között a főbb adónemek tekintetében

  • a gépjárműadó (93 százalék),
  • a bányajáradék (51 százalék),
  • a légitársaságok hozzájárulása (107 százalék),
  • és a költségvetési szervek egyéb bevételei (72 százalék)

haladják meg jelentősen az év egészére tervezett érték időarányos részét.

Az Oeconomus korábban bemutatta, az államháztartási hiány teljesülési aránya az év első öt hónapjában egybevág az elmúlt másfél évtized átlagával. Ezek alapján a gazdasági agytröszt szerint kijelenthető, jó esély van arra, hogy az idei évben teljesülni fog a költségvetési törvényben meghatározott deficitcél, vagyis a központi költségvetés hiánya nem fogja meghaladni a GDP 3,7 százalékát.

Emlékezetes, a kormány június elején hivatalosan is megemelte az idei költségvetési hiánycélt: a korábbi 3,7 százalék helyett 4,1 százalékos ESA-hiánnyal számolnak, amihez

a pénzforgalmi deficitet is módosították, 4123-ról 4774 milliárd forintra növelve azt.

Kisgergely Kornél államháztartásért felelős államtitkár korábban az Index szerint arról beszélt, bár a gazdaság állapota elég stabil ahhoz, hogy megalapozza a költségvetés végrehajtását, a kormány azonban alacsonyabb adóbevételre számít, miközben a kiadási oldalon extra terheket jelentettek a kórházak megnövekedett működési költségei és a családtámogatási programok.

Másrészt a pénzforgalmi költségvetési terv egyik kulcstétele az uniós források csúszása: bár ezek az eredményszemléletű kimutatásokban nem rontják a mérleget, a pénzforgalmi hiányban már érzékelhetővé válnak, ismerte el az államtitkár. 

Kapcsolódó