Idén májusig rekordot döntött az államháztartás hiánya, öt hónap alatt még sohasem süllyedt mínusz 2800 milliárd forint alá májusig ez az érték. Azonban más rekord is született,

ugyanis átlépte az általános forgalmi adó (áfa) bevétele a háromezermilliárd forintot.

A magyarok kasszákhoz vonultak

Egészen pontosan 3311 milliárd forint realizálódott áfából, amely a teljes éves előirányzat 40 százaléka. 

Szintén jó hír lehet a kormányzat számára, hogy 

csak májusban 531,3 milliárd forintot fizettek be a magyarok áfaként;

összehasonlításképpen tavaly májusban ez 408 milliárd forint volt. 

Ha azt nézzük, hogy az idei előirányzatnak már a 40 százaléka befolyt,

  • így egyrészt előfordulhat az is, hogy nem száll el a költségvetés, illetve
  • arra is van esély, hogy a magyar lakosság végre elkezd vásárolni. 

Mivel az ipari teljesítmény elmaradt a várttól, a gazdasági kormányzat számára elsődleges, hogy az eddigi óvatosságot végre felváltsa a lakossági fogyasztás bővülése. 

A Birodalom visszavág(ott)?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kimutatásából egyébként kiderül, hogy a központi alrendszer május végi 16067,7 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 718,5 milliárd forinttal, 4,7 százalékkal magasabb összegben alakultak.

Itt kiemelnénk az áfát, amelyből az év első öt hónapjában 3311 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 460,9 milliárd forinttal haladja meg. A Nagy Márton vezette tárca szerint a belföldi befizetések és az import utáni áfabevétel növekedett, ugyanakkor a dohány-termékek utáni áfabevétel csökkent. A belföldi befizetések növekedése elsősorban a kereskedelem ágazathoz köthető. Az import utáni befizetések növekedése hátterében a forgalom alakulása áll. A dohánytermékek utáni bevételek alacsonyabb teljesülését a 2025. januári jövedéki adómérték-emelésre adott piaci reakció, a készletezési hatás magyarázza. A kiutalások alakulását a köztes ágazatok befizetése befolyásolja.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Érdekes még a személyi jövedelemadó bevételének a változása is, amely május végén 2052,5 milliárd forint volt, amely 211,1 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Ennek oka az NGM magyarázata szerint a bértömeg növekedése.

Az viszont még komoly gondot jelenthet, hogy

az uniós programok bevételei mérlegsoron 2025. május végéig mindössze 168,3 milliárd forint bevétel keletkezett.

Ez az összeg a törvényi előirányzat (2235,9 milliárd forint) 7,5 százalékát teszi ki. 

Ez egyébként a tavalyi szintnél is jelentősen alacsonyabb. A Varga Mihály által vezetett akkori Pénzügyminisztérium tavaly 2479,8 milliárd forintot remélt az uniós programok bevételeiből, amiből 2024 májusig 546,2 milliárd jött össze, míg az év végén 1267,3 milliárd forintos lett uniós bevétel, ez 51,1 százaléka az előirányzatnak.

Már a tavalyi ezermilliárd is nagyon távolinak tűnik, nemhogy az idénre tervezett kettőezres szint. 

S miközben az áfabevétel úgy tűnik jól alakul, most az elmaradó uniós bevételek képezhetik az újabb ezermilliárdos veszedelmet a magyar államháztartás számára. 

Ki finanszírozza a magyar államháztartást?

Egyébként a központi költségvetés adóssága 2025. május végéig 3 819,5 milliárd forinttal növekedett.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ennek négy oka volt:

  • Az első tényező, amely növelte az adósságot a nettó forintkibocsátás 2502,7 milliárd forint összegben, ami a költségvetés hiányát finanszírozza.
  • A második – szintén növelő hatású – tényező a nettó devizakibocsátás, amely 1697,4 milliárd forint összegben járult hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez.
  • A harmadik – fentiekkel ellentétes, csökkentő hatású – tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 283,7 milliárd forinttal csökkentette.
  • A negyedik – további csökkentő hatású – tényező a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok csökkenése 96,9 milliárd forint összegben.

Az összesítés alapján

a központi költségvetés devizaadóssága 2025-ben 1413,7 milliárd forinttal 17971,5 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest.

A devizaadósság részaránya a 2024. év végi 29,8 százalékos szintről 30,3 százalékos szintre emelkedett a teljes adósságon belül. A növekedés hátterében döntően a januárban végrehajtott devizakötvény-kibocsátások állnak.

A költségvetés forintadóssága május végéig 2502,7 milliárd forinttal növekedett és 41204,4 milliárd forintot ért el,

a forint adósság a teljes államadósság 69,5 százalékát teszi ki, tavaly decemberben ez az arány 69,8 százalék volt. Idén május végén a forint lakossági állampapírok állománya 11243,9 milliárd forintot tett ki, ami 19 milliárd forint csökkenést jelent 2024. december vége óta. 

A külföldi befektetők állampapír állománya májusban 196,5 milliárd forinttal 6072,6 milliárd forintra emelkedett az előző hónaphoz képest.

A külföldi állomány 99,7 százaléka, 6054,9 milliárd forint államkötvény, 0,3 százaléka, 17,7 milliárd forint diszkontkincstárjegy.

A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje május végén 5,5 év volt.

Kapcsolódó