Egy nemzetközi kutatás szerint a magyarok 80 százaléka nem gondol bele, miből fog megélni, ha például egy baleset miatt munkaképtelenné válik, miközben a pénzügyi tervezés és az öngondoskodás az elöregedő országokban ma már létkérdés. Ráadásul a mai napig bizalmatlanság és tabu övezi azoknak az életbiztosítási tanácsadóknak a munkáját, akik mindebben segíthetnének - hívták fel a figyelmet a szakemberek.

A VII. Életbiztosítási Csúcstalálkozón felidézték, hogy az elmúlt évek válságai, így a COVID-járvány és a magas infláció is ráirányította a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a magyarok pénzügyi biztonsága. 

Kapcsolódó

„A legtöbb magyar család anyagi biztonsága teljesen a kereső személyektől függ. Ha velük bármi történik, a család könnyen bajba kerülhet”

– mutatott rá Solymár Attila, a Pénzkultúra Alapítvány alapítója. Ezt támasztja alá a Gallup reprezentatív felmérése is, amely szerint Magyarországot is beleértve a közép-kelet-európai lakosság 80 százaléka nem gondol arra, mi lesz vele, ha baleset éri, és bízik abban, hogy az állam fedezi a költségeket, ha valami miatt munkaképtelenné válik.

Az öngondoskodás hiánya azonban nemcsak egyéni, hanem társadalmi probléma is.

„A nyugati országokban a polgárosodás gyorsabban ment végbe, de a pénzügyi tudatosság nem követte ezt a folyamatot. A legtöbben ma is a ‘mi baj történhet’ állapotában élnek. Ez a hozzáállás hosszú távon az egész társadalom gazdasági és mentális állapotát befolyásolja” – hangsúlyozta. 

Biztató jelnek tekintették ugyanakkor a szakemberek, hogy az említett felmérés szerint a válaszadók 58 százaléka igényt tart pénzügyi tanácsadásra.

„A pénzügyi tanácsadás jellegéből adódóan személyes, emberi konzultációt igényel. Mint az élet más területén, az ügyfél e tekintetben is tájékozódhat a digitális térben, de ettől még nem válik szakértővé. Ezért hiszünk a biztosításközvetítő szakma hosszú távú szükségességében, a saját személyes értékesítési csatornák intenzív továbbfejlesztése hozzáadott értéket teremt a társadalom számára” – fejtette ki Havas Gábor, az UNION Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési divízióvezetője mindehhez hozzátette, hogy a társadalom elöregedése is komoly kihívást jelent. „Az aktív népesség egyre kevésbé képes eltartani az idősebbeket, ezért fontos, hogy mindenki előre gondolkodjon, és megtakarítson időskorára, de a tapasztalatainkból az látszik, hogy jellemzően későn kezdünk el takarékoskodni” – mondta. Ez kiolvasható a KSH adataiból is, amelyek szerint a 65–69 éves korosztály aktivitási aránya 2009 és 2024 között 4,8 százalékról 15 százalékra emelkedett, ami jól mutatja, hogy egyre több nyugdíjas kénytelen tovább dolgozni.

Az életbiztosítási szakemberek a mesterséges intelligencia szerepével is foglalkoztak. Úgy vélték, a jövőben a biztosítók képesek lehetnek a viselhető eszközök – például okosórák és egészségügyi applikációk – adatainak felhasználására a kockázatfelmérésben, de egyelőre nem tartanak attól, hogy az AI kiváltja a munkájukat.

Mint Márta Róbert, a Generali Biztosító igazgatósági tagja rámutatott, az AI már most is komoly segítség az értékesítésben. „Mi több mint tíz éve használjuk a mesterséges intelligenciát ajánlatkészítésre, és az egyre növekvő digitális igények kielégítésében is kulcsszerepet játszik. A fiatal generáció elvárja a gyors és átlátható kiszolgálást – az AI pedig segít ebben” - mondta.