Szinte a semmiből robbant be a mesterséges intelligencia forradalma azzal, hogy a technológia egyik meghatározó fejlesztője, az openAI mindenki számára elérhetővé tette a chatGPT-t. Használata ráadásul annyira egyszerű, hogy azokat sem tántorította el, akik az IT-ismereteik hiányosságai miatt kevésbé nyitottak az ilyen innovatív megoldásokra.

Ez a globális kísérlet pedig egy olyan fejlődést indított el, ami nem kérdés, alapjaiban változtatja meg a világot. És ez a világméretű változás nem csak az AI példátlanul gyors terjedésének köszönhető, hanem annak is, hogy az innováció nem csak néhány tőkeerős gazdasági szereplő kiváltsága.

Vége a parancsokra épülő, egységes sémák korának

A bárki által használható, ingyenes chatGPT lényegében egy beszélgető felület. A mesterséges intelligencia minden kérdésünkre válaszol, másodpercek alatt képes összefoglalni egy szakmai anyagot, írni egy dalt, vagy segíteni egy munkakörünket érintő feladatban. Nem kell hozzá alapvető IT-ismeret sem, és a költséges vállalati rendszerek sem mindig tudják felvenni sebességével a versenyt.

Az emberi interakciókra épülő, nagy nyelvi modellel képzett generatív, vagyis önálló szövegalkotási képesség jelenti az igazi forradalmat, amely minden eddigi, szigorú szabályokra épülő, kizárólag a cél érdekében működtetett rendszer működési elvével abszolút ellentétes.

Az AI válaszai tehát egyrészt az adatbázisában tárolt tudásra épülnek, másrészt arra, hogyan kérünk tőle segítséget. Ez a működési elv gyakorlatilag szöges ellentétben áll a számítógépek, a modern gépek használatával, a digitalizáció és az automatizált munkafolyamatok legalapvetőbb működésével.

Ki irányít?

A mesterséges intelligencia az első olyan lehetősége az embernek, hogy úgy beszélgessen egy géppel, hogy annak válaszai adott esetben meglepjék, mivel élethűek a válaszok, valósnak tűnik a kommunikáció, a beszélgetésnek van stílusa és anyanyelven zajlik.

Ezzel az AI sokakban azt a hatást kelti, hogy gondolkozik, de valójában nem teszi. A beszélgetés tőlünk lesz élethű, a válasz pedig az általa betanult objektív tény, de az általunk használt, immár szubjektív stílus, szórend alapján egyedi.

A valóságban egy nyelvi mintázaton is alapul a működés, vagyis a válasz attól is függ, egy adott stílus leggyakrabban milyen stílusbeli interakciót vált ki.

A mesterséges intelligencia tehát akkor áll a szolgálatunkba, amikor rájövünk, itt nem a parancsok és utasítások vezetnek eredményre. Ezt követően tudjuk csak tapasztalni, hogyan szóljunk hozzá, hogy valóban azt a választ kapjuk, amire kíváncsiak voltunk.

Ez pedig egy olyan új tudást kíván, amelyet kizárólag a tapasztalatok útján lehet elsajátítani. Olyan, mint amikor egy ember megismeri a másik ember stílusát, a szokásait, vagyis egy egyéni folyamaton keresztül zajlik a tanulás. 

Mindenki egyenlő feltételekkel indulhat

Az AI modellek használatának alapjait már több szakmai elemzés is megpróbálta összefoglalni, ugyanakkor átfogó szakirodalom nincs és az új terület leendőbeli oktatói, a képzések és a megismerés hagyományos lehetőségei most nem állnak rendelkezésre.

A verseny ugyanakkor elkezdődött, az AI a legforróbb témák közé tartozik az élet minden területén. Ennek ellenére a felmérések mindegyike azt mutatja, a gazdasági szereplők töredéke, kevesebb mint 10 százaléka építette be eddig a munkafolyamataiba a mesterséges intelligenciát.

Még előttünk a mesterséges intelligencia forradalma, de a sokan használják a munkájukhoz

Jelenleg is tart a mesterséges intelligencia globális forradalma, amely jelentősen átalakítja többek közt a munkahelyeket is. Arról ugyanakkor ma még keveset tudunk, hogy ezek a változások milyen következményekkel járnak majd. Egyelőre inkább munkahelyeket teremthet az AI-forradalom, ráadásul az első munkavállalói tapasztalatok is jók. Bővebben >>>

Az legfőbb akadályként a megbízhatóságot említik, mivel a legfejlettebb AI – a legfrissebb becslések szerint – akár a válaszok 30 százalékánál is hibázhat. Ráadásul a hiba kiszűrése is nehéz, mivel az egyre emberibb stílus könnyen meggyőzi a felhasználót.

Mi hibázunk, vagy az AI?

Az eddig megjelent elemzések egyértelműen a mesterséges intelligencia hibalehetőségeként azonosítanak egy-egy pontatlan választ.

Jelenleg azt senki sem vizsgálja, hogy a felhasználók hogyan tették fel az adott kérdést, vagy miként határozták meg a feladatot.

Az ajánlások szerint a minél pontosabb válasz érdekében pontosan meg kell határozni, mit várunk, ezáltal az interakció is pontosabb lesz. Biztos recept ugyanakkor nincs, így a gazdasági élet jobb híján kivár. A verseny kimenetele egyre inkább attól függ, ki találja meg azt a felhasználót, aki már ráérzett, hogyan kell kommunikálni a mesterséges intelligenciával.

A mesterséges intelligencia használata jelenleg pont azoknak gyerekjáték, akiket a tudomány gúnyol, mert úgy szólnak az AI modellhez, mint az emberhez
A mesterséges intelligencia használata jelenleg pont azoknak gyerekjáték, akiket a tudomány gúnyol, mert úgy szólnak az AI modellhez, mint egy emberhez és nem úgy, mint egy géphez

A jövőben a nyelvi modellek és más AI megoldások finomhangolásához továbbra is nélkülözhetetlenek az IT-szakemberek.

Az emberi-nyelvi interakciókra épülő modell ugyanakkor a legnagyobb kihívás elé azokat állítja, akik a parancsokhoz és sémákhoz szoktak.

Várhatóan más területek, például a nyelvtudományok szerepe felértékelődik.

Az AI hatásairól szóló jelentések legnagyobb része azt a hatást kelti, mintha a tudományos, objektív elemzési módszerek nehezebben lennének alkalmazhatók a mesterséges intelligencia vizsgálatára.

Történelmi lehetőség és egyenlő verseny

A tudományos elemzések tehát egyelőre falakba ütköznek, séma nincs, szabályozás nincs, mindez úgy, hogy a mesterséges intelligenciához értő szakemberek iránt már elkezdődött a verseny. Ilyen szakemberek viszont szintén nincsenek.

Természetesen a tudás egyre több emberben van meg, akik saját tapasztalataikkal, vagy összefogva találták meg a jó módszert, amivel segíti életüket az AI.

A kereslet ennek ellenére élénkül, mivel már a hazai álláshirdetések között is megjelennek az AI használatához értőknek kínált pozíciók. Ez pedig alátámasztja, hogy

a mesterséges intelligenciát hónapok óta tanulmányozók, felhasználói szinten alkalmazók akaratukon kívül is az AI verseny főszereplőivé lépnek elő

és a tőkeerős piaci szereplők versenypozíciója érdemben függ attól, találnak-e olyan embert, aki már rájött, hogyan kell megszólítani az AI-t, hogy a válasz pontos legyen, objektív, és ha nem is teljeskörű és szakirodalmi pontosságú, de egy néhány mondatos beszélgetés végére a feladat teljesíthető legyen.

Ez történelmi lehetőség a munkaerőpiacon az álommunka elérésére azoknak is, akiknek nincs diplomájuk, vagy szakmai végzettségük, esetleg olyan területen dolgoznak, ahol eddigi tapasztalatuk előny az AI-k világában.

Hogyan terjed az AI a világban?

Az óriási érdeklődéshez képest az AI modellek gyakorlati alkalmazása csalódást okoz. Átfogó AI-vezérelt egységekről ma még szó sincs, csak egyes munkafolyamatok támogatásához. A megbízhatóság a legnagyobb akadály.

A nagy kérdés, hogy az uniformizált folyamatok precíz támogatására erőszakosan ráerőltetett nyelvi modell alakítható, vagy a szemlélet változik és egy személytelen folyamatot személyessé téve már hozhatnak-e látható eredményeket korunk legnagyobb innovációja.