Az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül az importőrök felelőssége − egy hibás termékkel kapcsolatban − azonos kellene, hogy legyen, mivel az európai termékfelelősségi irányelv (85/374/EK) minden tagország számára azonos követelményeket ír elő. Ennek ellenére a jogszabályi háttér és a gyakorlat az egyes országokban jelentős különbségeket mutat. A régi tagországokban csak az az importőr felel a hibás termék által okozott kárért, aki az EGT-be behozta az árut. Ha azonban az árut az EGT-n belül gyártották vagy az áru már bekerült az EGT-be, a további importőrök nem vonhatók felelősségre. Ezzel szemben Magyarországon a fogyasztó felelősségre vonhatja a magyar importőrt is, függetlenül attól, hogy a magyar importőr hozta-e be az EGT-be az árut, illetve hogy európai gyártású termékről van-e szó. A magyarországihoz hasonló a jogi szabályozás Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában.

Egy példával érzékeltetve: a német fogyasztó súlyos sérüléseket szenved egy olasz gyártmányú gépkocsi állítólagos kézifékhibája miatt, amikor elsodorja a guruló gépjármű. Ebben az esetben a német fogyasztó nem perelheti a gépjárművet Németországba behozó importőrt, hanem kizárólag az olasz gyártóval szemben érvényesítheti kártérítési igényeit. Ha azonban a magyar fogyasztónak egy állítólagos elektronikai hiba miatt kigyullad a francia gyártmányú gépkocsija és emiatt leég a garázsa, kártérítési pert indíthat a gépjárművet Magyarországra behozó importőrrel szemben és akár a francia gyártóval szemben is (a saarbrückeni másodfokú bíróság és a Fővárosi Bíróság döntései alapján).

A magyar fogyasztónak tehát eggyel több felelősségre vonható személy áll rendelkezésére, választása szerint perelheti az európai gyártót, a magyar importőrt vagy akár mindkettőjüket − de mi is ezzel a baj? Az, hogy az európai termékfelelősségi irányelv megalkotásával kettős célkitűzésnek kellett eleget tenni: a termékfelelősségi szabályok egységesítése mellett a versenytorzulások és a szabad áruforgalom akadályainak kiküszöbölésére irányult a közös szabályozás. Az Európai Bíróság pedig kiemeli, hogy a fogyasztóvédelem nem hangsúlyosabb az egyenlő verseny célkitűzésénél. Ezért az egyes országok nem jogosultak a termékfelelősségi irányelvben megfogalmazott fogyasztóvédelemnél szigorúbb követelményeket előírni. Márpedig az említett irányelv egyértelműen tartalmazza, hogy csak az az importőr felel a termékhibából eredő kárért, amely az EGT területére hozza be a terméket. Európai − azaz EGT-n belüli gyártású − termék esetén tehát az egyes országokba importáló cégek nem felelnek.

Mi az oka annak, hogy az új tagországokban a termékfelelősségi irányelvvel nem harmonizált, annak ellentmondó szabályozás van érvényben? Az alkalmazandó magyar jogszabály, az 1993. évi X. törvény évszáma magyarázatot ad erre. Ez a törvény már 1994. január 1-jén hatályba lépett, mintegy tíz évvel Magyarország EU-csatlakozása előtt. Természetesen az EU-csatlakozást megelőzően importőr alatt kizárólag a terméket Magyarországra behozó személyt lehetett érteni. Az EU-csatlakozással ezt a törvény indoklásában kifejtett szabályt meg kellett volna változtatni, mint az például az osztrák termékfelelősségi törvényben Ausztria csatlakozásával megtörtént.

A magyar törvény különben nem tartalmazza egyértelműen, hogy az importőr felelőssége kire is vonatkozik: a Magyarországra vagy pedig az EGT-be importáló személyre. Ebből következik, hogy a törvényszöveg nem feltétlenül szorul kiegészítésre, a magyar joggyakorlatban a törvény helyes értelmezésével is eleget lehetne tenni az európai jogi követelményeknek.

A magyarhoz hasonló a jogi szabályozás
− Szlovákiában,
− Csehországban,
− Lengyelországban és
− Romániában