Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorának adott interjút, melyben beszélt többek között az MI magyarországi helyzetéről, a felhasználási lehetőségekről, a jövőről és a jogi korlátokról is.

Elmondta, hogy 2020-ban még miniszterként létrehozott egy cégekből, egyetemekből, kutatóintézetekből, állami szervekből álló koalíciót, mely megalkotott egy technokrata stratégiát, ám a helyzet mára radikálisan megváltozott, néhány év is nagyon sok változást hozott az iparágban.

Ma már egyértelműen egy innovatív eszközként látják ezeket a rendszereket, melyeket az élet szinte minden területén használunk, ezért is kérte fel őt a miniszterelnök, hogy személyi felelőse legyen az ezzel kapcsolatos koordinációnak.

Nemzeti, európai és globális szinten is csatlakozni kell a munkához

Palkovics László elismerte, hogy nem Magyarország lesz a legnagyobb MI-hatalom, azonban a közösség számára hasznos alkalmazások fejlesztésében mi is lehetünk nagyon sikeresek.

Nem szabad kétszer ugyanazt a munkát elvégezni, a nagy nyelvi modellek is jól használhatók. Szükség van azonban a magyar nyelvű modellek fejlesztésére is. A nagyobb rendszerek kevésbé alkalmasak kisebb, helyi problémák megoldására, viszont kisebb nyelvi modellek nagyon jól levezethetők a mögöttük álló hatalmas rendszerekből.

Ezek a modellek specifikus alkalmazásra lehetnek praktikusak, lokális ügyekben jól használhatók. Idetartozóként említette a magyar nyelvet magát is, melyre korábban az OTP fejlesztette a legnagyobb modellt állami támogatással, és amely a nagy közönség számára is elérhető.

Ezért fontos az, hogy legyenek saját megoldásaink is, de óhatatlanul, ami létezik, azt használni kell, ezeknek a használata egyébként nem bonyolult. Ami megvan, azt meg kell venni, ami meg nincs, azt meg érdemes kifejleszteni, de azok mindig a saját céljainkra történő fejlesztéseket jelentik.

– mondta a kormánybiztos.

Elfogytak az adatok

A rendszereket adatbázisok segítségével fel kell tanítani, amely lehet egy vagy több nyelv teljes írásbelisége és szóbelisége is. Bár óriási adatállományról van szó, Elon Musk néhány hónapja mégis azt nyilatkozta, nincs több, minden adatot feldolgoztak.

A techmilliárdos szerint emiatt ezentúl szintetikus adatokat kell majd használni. Palkovics elmondta, ez az úgynevezett Double AI, vagy Dupla MI, amely azt jelenti, hogy egy mesterséges intelligencia generál egy problémát, amit egy másik megválaszol, együttműködés alakul ki közöttük. Ezeket az adatokat egy harmadik MI-rendszer már felhasználhatja a tanulása során.

A mesterséges intelligencia felvethet már megoldott, jelenleg nem kutatott problémákat, de létrehozhat saját kérdéseket is. Működési elvének lényege éppen az, hogy olyan összefüggéseket legyen képes észrevenni, amelyeket az embernek eddig nem sikerült, és ez újonnan létrejövő tudást eredményezzen.

Betegségek megelőzésében is segíthet az MI

Az orvosdiagnosztikában is hatalmas előrelépést jelent a mesterséges intelligencia létrejötte. 

Ezek a rendszerek sokkal érzékenyebbek, így jóval hamarabb felfedezhetnek elváltozásokat a betegek testében. Lehetséges a betegségek kialakulását időben előre is jelezni, mely esélyt ad a megelőzésükre is.

Nobel-díjasunk, Krausz Gábor munkája nyomán akár már egy csepp vérből is mód van különböző kórképekre való hajlamokat kimutatni a mesterséges intelligencia adatelemzése segítségével.

A cél, hogy a páciens minél kisebb igénybevételével a lehető legtöbb adatot sikerüljön kinyerni.

Hol lakik az MI?

A technológia az élet minden területén jelen van, fizikailag viszont még mindig egy-egy számítógépben foglal helyet. 

A rendszereket úgy tervezik, hogy ellenállók legyenk a külső támadásokkal szemben, azonban távolról is hozzáférhetők, melynek megakadályozása folyamatos kihívást jelent, hiszen egy-egy ilyen támadás akár tragikus következményekkel is járhat. 

Ez egy verseny a rosszfiúk meg a jófiúk között, egyelőre a jófiúk állnak győzelemre.


– állította Palkovics László.

Egyelőre nem gátolnak minket az uniós szabályok

Nagy kérdés a mesterséges intelligencia jogi korlátozása is, illetve, hogy az mennyire gátolja a technológiai fejlődést.

A Európai Unió AI Act című rendelete négy rizikószintet azonosít, ennek első, jelenleg hatályos foka a kormánybiztos szerint még nem korlátozza a működést. Nehézségek más okból, az adatvédelem irányából adódhatnak.

Az adatokhoz való hozzáférés MI-hez köthető felügyelete is összetett kérdés, nálunk erre a tervek szerint egy AI Office fog létrejönni, amely foglalkozni fog a mesterséges intelligenciával kapcsolatos visszaélésekkel is.

Emellett már létezik a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, amely az állam által birtokolt adatokat nem beazonosítható módon, bizalmassági kitételekkel ellátva eladhatja, természetesen a nemzetbiztonsági kérdéseket is szem előtt tartva.

Atomerőművet minden faluba?

A mesterséges intelligenciához szükséges szuperszámítógépek rendkívül sok áramot használnak, amely kérdéseket vet fel a szintén uniós Green Deallel való összeegyeztethetőségről is.

Ezek a rendszerek ráadásul nagy mennyiségű hőenergiát termelnek, melynek felhasználása fontos kérdés.

A jövőben nagy kérdés lesz a mesterséges intelligenciát szolgáló áramtermelés stabilitásának biztosítása, amely az atomenergia reneszánszát is elhozhatja.

Nincs eléggé beszabályozva az MI, a civil csoportok kifakadtak

A civil társadalmi csoportok felszólították az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy új, mesterséges intelligenciára felelősségére vonatkozó szabály sorozatot, miután egy már meglévőből kihátrált.Bővebben>>>

Kapcsolódó