A civil társadalmi csoportok által küldött levelet a jogalkotók és Henna Virkkunen, az EU technológiai biztosa közötti vita kapcsán tárgyalják ki még a héten – írja a Euronews.

Az aláírók - köztük a BEUC fogyasztói csoport, valamint a 19. cikk és a Mozilla adatvédelmi jogvédők - szerint az EU-nak olyan szabályokra van szüksége, amelyek orvosolják az AILD visszalépése miatt keletkezett jogi hiányosságokat, és igazságosabb, egyszerűbb utat biztosítanak a kártérítéshez az MI-rendszerek által érintett valamennyi ember számára, beleértve az uniós fogyasztókat is.

A Bizottság februárban bemutatott 2025-ös munkaprogramjában az uniós végrehajtó testület elmondta, a mesterséges intelligencia felelősségéről szóló irányelv elvetését tervezi, mivel „előreláthatóan nem várható megállapodás” a javaslatról.

A szabályok célja az lett volna, hogy harmonizált jogorvoslati lehetőséget biztosítsanak a fogyasztók számára, ha mesterséges intelligenciával működő termékek vagy szolgáltatások által okozott kárt szenvednek el. Javaslatuk még 2022-ben született meg, de azóta nem történt jelentős előrelépés az ügyben.

A Henna Virkkunen technológiai biztosnak és Michael McGrath fogyasztóvédelmi biztosnak címzett közös levélben a civil szervezetek azzal érvelnek, hogy az új uniós MI-felelősségi szabályok megakadályoznák a töredezettséget a blokkban, és növelnék a mesterséges intelligencia iránti bizalmat. 

Egyes nemzeti rendszerek ugyan megfelelően védhetik a fogyasztóikat a mesterséges intelligencia károkozásai esetében, azonban ez nem minden tagállamban elmondható. Ez pedig egy rendkívül tisztességtelen forgatókönyvet idéz elő, amely alapján egyes országok állampolgárai nem részesülhetnek a kártérítésből

 – írják levelükben.

Egyéb szabályok, például a felülvizsgált termékfelelősségi irányelv (PLD) szintén vonatkozik a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerekre, de a levél szerint továbbra is fennállnak jogi hiányosságok.

Henna Virkkunen, az EU technológiai biztosa április 9-re meghívást kapott a Jogi Bizottságba, hogy megvitassa a témát.

A törvényhozók megosztottak a kérdésben, és a tagállamok hivatalosan még nem döntöttek álláspontjukról.

Az ENSZ szerint jó a mesterséges intelligencia, de csak a fejlett országoknak

Hatalmas különbségeket hozhat a munkaerőpiacon a mesterséges intelligencia és az automatizálás, erre hívta fel a figyelmet az ENSZ. A termelékenységnövekedés munkahelyek megszűnésével jár a feltörekvő és alacsony jövedelmű gazdaságokban, míg a fejlett országok kedvezőbb helyzetben vannak.
Bővebben>>>