A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) felfüggesztette a húsos csontliszt, hús-, csont- és vérliszt, szárított vérplazma és más vérkészítmény, fehérje-hidrolizátum, pata- és szarvliszt, baromfibelsőségekből készült liszt, toll-liszt, szárított töpörtyű, kérődző-eredetű dikalcium-foszfát, illetve zselatin és más ezen termékek felhasználásával előállított készítmények - takarmánykeverékek, premixek, takarmánykiegészítők - behozatalát. A mától életbe lépő intézkedést a szaktárca erről kiadott közleményében a járványügyi helyzettel indokolta, hozzátéve: a ma úton lévő, illetve feladott szállítmányok még beléptethetők, de ezeket további intézkedésig zárolni kell. Az importtilalom a csütörtökön a témában kezdődött megbeszéléseken nem vetődött fel, ráadásul indokolatlan, s remélhetőleg az FVM felülvizsgálja ezt az elhamarkodott intézkedést - reagált a hírre Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége főtitkára. Szerinte amennyiben nem vonják vissza a tilalmat, úgy a takarmánykeverők ebből adódó veszteségét az államnak kellene fedeznie. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy az EU a napokban a jövő év elejétől június végéig betiltotta az állati eredetű takarmány felhasználását, exportját és értelemszerűen importját is az unió egyes országaiban tapasztalt kergemarhakór (BSE)-esetek miatt. Az FVM tilalma ugyanakkor érthetetlen is, mert az állati eredetű takarmányok magyarországi felhasználását nem tiltotta meg a tárca, ami azt jelenti, hogy az állatihulladék-feldolgozók - e piac döntő részét a földművelési tárca 100 százalékos tulajdonában lévő ATEV Rt. uralja - továbbra is feldolgozhatják a magyar állati eredetű adalék anyagokat, így azok bekerülhetnek a takarmányokba. Mivel az állatok növekedési ideje több hónap, az a veszély is fennáll azonban, hogy az EU akár holnaptól importtilalmat vezethet be a Magyarországról származó hústermékekre. Az elkészített állati takarmányok termékcsoport importja az agrárbehozatalban a legnagyobb értékű, tavaly 195 millió dollár volt. Ez az összes agrárimport 19,6 százaléka, ugyanakkor 55,2 millió dollárral, 22,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A termékcsoport főbb részei a szójadara, a húsliszt és a halliszt. A szövetség adatai szerint a magyarországi takarmánykeverők 35-40 ezer tonna magyar és 15 ezer tonna importból származó húslisztet használnak fel évente, előbbi értéke mintegy 3 milliárd, utóbbié 1,2-1,5 milliárd forint. Az importtilalom esetén a behozatalból származó, idén tonnánként 254 dollár átlagárú húslisztet a gyártóknak tonnánként 270-280 dolláros szójadarával, de szakmai szempontok miatt inkább a tonnánként 480 dolláros világpiaci árú, Magyarországra behozva pedig már 570 dollár tonnánkénti árú halliszttel kellene helyettesíteniük. Ez lényegében azt jelenti, hogy az 1,2-1,5 milliárd forintos import csaknem duplájára növekedne. Mindezeken túl az intézkedés következetes továbbvitele esetén meg kellene semmisíteni a magyarországi eredetű húslisztet, illetve alapanyagait is, ennek költsége 1 milliárd forint lenne, egyelőre azonban nincs erre a célra megfelelő égetőmű az országban. László Levente