Az Economx több ízben is foglalkozott azzal, hogy 2023-ban az Amerikai Egyesült Államok által felmondott amerikai-magyar, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény csak december 31-ig maradt hatályban, és azok a befektetők, akik továbbra is az amerikai tőkepiacon szeretnének közvetlenül befektetni 2024. január elsejétől már nem élvezhetik a jelenlegi korlátozott adózást.

Ám már 2024. februárt írunk, vagyis az érintett cégeknek, befektetőknek felkellett készülniük a változásokra. Az Economx megkeresésére Szadai András, a WTS Klient szakértője elmondta: a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti, 1979-es egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről egy fontos sarokpont a két ország közötti adózási együttműködésben, így a tény, hogy az 2024. január 1-jétől kezdődően már nem alkalmazható, magánszemélyeket, illetve társaságokat érintő struktúrák átgondolását teszi szükségessé.

Kapcsolódó

Magánszemélyek esetében körülményessé válhat a helyzet, hiszen egyezmény hiányában az osztaléknak, illetve kamatnak minősülő jövedelmek adózását bizonyos esetekben két ország nemzeti szabályainak áttekintésével kell majd kezelni.

A klasszikus befektetői kör mellett érintettek lehetnek azok a munkavállalók, akik például a munkáltatójuk USA-beli anyavállalatának részvényeit kapták munkavállalói részvényjuttatás keretében. Abban az esetben, ha ezek a papírok osztalékot is fizetnek, és olyan munkatársak kapták ezeket, akik több országban is dolgoznak, még körültekintőbben kell megvizsgálni az esetleges adózási következményeket,

Két fontos szempont a vállalatoknak

Vállalati oldalról két fontos szempont van – emelte ki Szadai András. Az elkövetkező időszakban fontos lehet ezeket átgondolni minden olyan vállalatnak, ahol tagi, részvényesi oldalról érintett egy amerikai illetőségű társaság.

Az egyik ilyen szempont az úgynevezett belföldi ingatlannal rendelkező társaságok adóztatása, a másik pedig az úgynevezett cégcsoport-finanszírozással érintett struktúrák. Amennyiben egy USA hátterű vállalatcsoporton belül egy magyar társaság eszközeinek meghatározó hányada belföldi, Magyarországon fekvő ingatlanokból áll (például egy magyar ingatlanos projekttársaság) és egy ilyen társaságban egy USA illetőségű anyavállalat értékesíti a részesedését, a jelenlegi jogi környezet nem teszi lehetővé, hogy Magyarország megadóztassa ezen részesedés értékesítésen az USA cég által elért nyereséget.

Adóegyezmény hiányában, már nem érvényesül ez a korlát, így az USA hátterű ingatlanos projekttársaságok esetében kiemelt figyelmet szükséges szentelni az esetleges exit pozíciók optimalizálásra.

A cégcsoport-finanszírozással foglalkozó magyar társaságok számára mindig is alapvető fontosságú volt Magyarország kiterjedt adóegyezményi hálózata a kamat és osztalék jövedelmek forrásadóztatása kapcsán.

Az USA egyezmény hatályon kívül helyezésével ez is egy olyan terület, ahol megváltozott körülményekkel kell szembesülniük USA hátterű cégcsoportoknak. Itt is szükséges lehet tehát a meglévő struktúrákhoz hozzányúlni.

Közel 80 bilaterális egyezményünk van

Jó, ha tudjuk, hogy a kettős adó egyezmények biztosítják azt, hogy egy adott jövedelem a cégek, vagy magánszemélyek esetében csak egy országban adózzon, és külön szabályokat tartalmaznak az egyes jövedelmek, és adók beszámítására és figyelembevételére, de akár az egyes országok adóhatóságai közötti egyeztetésekre is.

A Pénzügyminisztérium mindenki számára elérhetővé teszi a hatályos, és alkalmazható kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szövegét (közel 80 bilaterális egyezményről van szó).

Ezek a kettős adó egyezmények kétoldalú egyeztetések eredményeképpen születtek meg, és előfordult már, hogy egy korábban megkötött adóegyezmény a későbbiekben egy újabb, modernebb, újratárgyalt adóegyezmény váltotta fel (ilyen egyezmény például az 1979. évi német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amelyet 2011-ben modernizáltak az OECD Modellegyezmény alapján).

A kettős adó egyezmények „fejlődésének” újabb szakasza a Multilaterális Egyezménnyel (Multilateral Instrument, MLI) vette kezdetét. A Multilaterális Egyezmény lehetőséget ad arra, hogy kétoldalú tárgyalások nélkül számos adóegyezményt módosítsanak egyidejűleg.

Átalakították a portfóliójukat?

A Niveus Consulting Group partnere, Bagdi Lajos az Economx megkeresésére elmondta: több helyről azt az információt kapta, hogy az érintettek esetenként átalakították a portfóliójuk összetételét és közvetlen amerikai részvénykitettség helyett más részvényekbe, vagy más európai befektetési szolgáltatók által összecsomagolt portfóliókba fektettek.

A cégek vonatkozásában több esetben felmerül a magyar cég illetőségének migrálása, több európai desztináció is szóba került a forrásadóztatás elkerülése érdekében – húzta alá Bagdi Lajos.