Több témáról is beszélt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a Világgazdaságnak adott interjújában, szólt a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásáról, a kettős adóztatás ügyéről, a Pécs mellé tervezett beruházásról, Paks 2-ről, a trieszti magyar kikötőről.

A magyar-amerikai kapcsolatok:

A miniszter helyettes szerint felívelő pozitív dinamika jellemzi a magyar-amerikai kapcsolatokat, a legutóbbi áprilisi amerikai útján nyilvánosan is arról biztosították, hogy „odafigyelnek ránk, kiemelten fontos politikai partnernek tekintik az Orbán-kormányt és Magyarországot.” 

Nem valamiféle mosolydiplomácia bonyolódik... elismerik a kiállást a közös elvek, értékek mentén, amelyet Magyarország az utóbbi években minden külső nyomás dacára mutatott. Most ennek a politikai gyümölcseit le tudjuk aratni

– fogalmazott Magyar Levente.

Hozzátette: érdemes látni, hogy Amerika mennyire komplex helyzetben van, egy rendkívüli kihívásokkal terhes időszakban élünk, amire olyan politikai válaszokat kell adni, amik a korábbiaktól merőben eltérnek. Ennek a politika igénynek a megtestesülése Trump elnök és az ő agendája: vámtarifák, az ukrajnai háborúval kapcsolatos határozott fellépés, Kína felemelkedésére és a világgazdaság átrendeződése való koncentrálás, az amerikai pozíciók visszaerősítése, a Közel-Kelet.

Ezeknek a folyamatoknak az amerikai érdek szerinti konszolidálása olyan mértékben leköti az adminisztráció kapacitásait, hogy még az olyan fontos politikai szövetségesekre – mint Magyarország, Olaszország vagy Lengyelország – is óhatatlanul kevesebb figyelem jut

– mondta. 

Azért az a tény, hogy Rogán Antal kabinetminisztert levették arról a bizonyos szankciós listáról – amire a Biden-adminisztráció az utolsó heteiben rátette – már csak azért is jelzésértékű, mert a legfontosabb politikai problémát elhárították a kétoldalú kapcsolatokban, a többi ügy között most nincs égetően fontos – vélekedett Magyar Levente, kiemelte azt is, hogy „tranzakcionális szemléletre kell alapozni a kétoldalú kapcsolatainkat. Ez egy világos, tiszta beszéd, amit mi értünk és tőlünk sem áll távol ez a pragmatizmus. Úgyhogy ennek mentén keressük a kölcsönösen előnyös megállapodásokat.”

Paks 2:

A parlamenti államtitkár aláhúzta, Magyarország atompárti energiapolitikát folytat, ennek bizonyítéka, hogy Európában a legelőrehaladottabb atomerőmű-építés Magyarországon zajlik. Paks 2 kivitelezését orosz féllel, a Roszatommal végezzük, itt direkt amerikai szerepvállalásnak nincsen terep, és mint mondta,

bár ez egy orosz projekt és az is marad, sok és nagyon komoly léptékű amerikai beszállítás történik, dollármilliárdokról beszélünk. 

A paksi bővítés eleve egy nemzetközi projektnek francia, amerikai, japán és egyéb nyugat-európai és nyugati résztvevőkkel.

Közölte: vannak olyan szankciók a nemzetközi térben, amelyek nem direkt módon, de közvetve hátráltatják a paksi projektet, és ezeknek az elhárításáról is beszélt az amerikai partnerekkel, akik mutattak hajlandóságot a kérés megvizsgálására. 

Kiemelte azt is, hogy miközben az oroszokkal végezik el a paksi atomerőmű megvalósítását, ezzel párhuzamosan tárgyalnak az amerikaiakkal arról, hogy ők a jövőben üzemanyagot szállítanának már Paks 1-be is. És aktuális az úgynevezett kis moduláris erőművek közös építse Magyarországon. Ezek a paksi blokkokhoz képest kisebbek, néhány száz megawattos mini erőművek. Gyakorlatilag sorozatgyártásban készülnek, ezeket szinte bárhol le lehet tenni, így egy országrészt, egy nagyobb ipari zónát, egy várost is el tudnak látni árammal.

A közeljövőben Kanadába látogat egy magyar delegáció, ott egy, az amerikai GE és a japán Hitachi közreműködésével megvalósuló kiserőművet fognak tanulmányozni

– mondta Magyar Levente.

Kettős adóztatás:

A miniszterhelyettes ebben az ügyben óvatos az időpontokkal. Mint mondta, a politikai feltételek adottak, ugyanakkor egy ilyen egyezménynek a felmondása nagy horderejű döntés volt és kifejezetten mélyreható rombolás a Biden-kormány részéről. A helyreállítása olyan politikai, adminisztratív folyamatokat feltételez, amelyeknek van egy objektív időtartama: nem csak a kormányzat érintett, hanem az amerikai törvényhozás is.

Úgyhogy nem mernék tippelni, de az a minimumprogram, hogy ebben a kormányzati ciklusban ennek az ügynek pontot kell tenni a végére

– fogalmazott azzal, hogy a régi megállapodást kell-e feléleszteni vagy egy újat kötni – amelyről egyébként már folytattak korábban tárgyalásokat és éppen folyik is beszélgetés –, még nincsen végleges döntés.

Pécs melletti óriási autóipari beruházás:

Magyar Levente szerint Dél-Magyarország kimaradt abból az ipari boomból, ami az ország többi területét érintette az utóbbi 10-15 évben. Most eljött az ideje annak, hogy rendezze a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon élőkkel szembeni adósságát a magyar állam, hogy ide nem tudott eddig az ottani gazdasági felzárkózáshoz szükséges mennyiségű és minőségű beruházást irányítani.

Pécs viszont egy olyan nagy beruházást érdemel, mint Győr, Kecskemét, Miskolc, Debrecen vagy Nyíregyháza. Ezért született meg az a döntés – és folyik a végrehajtása –, hogy egy 600 hektáros, tehát rendkívüli méretű ipari zónát hoznak létre nem Pécsnek a kizárólagos belterületén, hanem Pécshez közeli zöldmezős területen.

„Ha oda találnánk megfelelő méretű beruházást – nem árulunk zsákbamacskát, az autóipart célozzuk –, akkor mindent megtennénk érte, hogy ez megtörténjen és bebetonozódjon már ebben a ciklusban is” – fogalmazott, hozzátette:

kínai autógyártókkal tárgyalunk elsősorban, hiszen az európai autóipart az európai politika tönkretette.

Ma a világban az autógyártás dinamikája Keleten van és elsősorban is Kínában. Úgyhogy több kínai gyártóval is tárgyalunk és nem rosszak a kilátások – vélekedett.

Magyar tengeri kikötő Triesztben:

A trieszti kikötő egy nagyon komplex, ráadásul külföldön megvalósuló fejlesztés, a politikus szerint nyugodtan soroljuk ebbe a kategóriába.

Ha tíz év alatt mi ezt a projektet megvalósítjuk, akkor nem érheti szó a ház elejét

– mondta Magyar Levente, és jelezte, hogy ennek a tíz évnek vagyunk most nagyjából a közepénél, és tartják az eredeti ütemtervet. Az előkészítő, tervező munka zajlik, a bürokratikus akadályokkal küzdenek, de

néhány héttel ezelőtt megkezdődött a kikötő építése a partfal felhúzásával.

Ezt a megállapodás szerint ezt Olaszország végzi el a magyar koncessziós területen. Nagyjából 130-140 millió euró ennek az értéke. Az első szakaszt 2026-ban kell lezárni, majd a magyar félnek a partszakasztól beljebb lévő területet kell kiépítenie, ehhez kell az olasz környezetvédelmi hatóság végső engedélye. Hogyha az megvan, akkor onnantól gyorsan tudnak haladni: szűk egy év lesz a tervezés, utána a kivitelezés jön, ami egy-két év alatt lezárulhat. 

Tehát a ‘20-as évek második felére, második felének a végére, 2028 körül kell eljutni odáig, hogy érdemi logisztikai tevékenység történjen a területen, a teljes kapacitásra pedig az évtized végéig kell felpörögnie a kikötőnek.

Akkor éppen tíz éven belül leszünk, mert 2020-ban vettük meg a területet, ha 2030-ig elérjük a száz százalékos működést, elégedettek lehetünk – közölte Magyar Levente.

Kapcsolódó