A két hete megjelent összefoglaló (NAPI Gazdaság, 2001. október 24., 3. oldal) után a Gazdasági Növekedés Nemzetközi Központja (ICEG) tegnap kiadta 14 közép-kelet-európai országra vonatkozó részletes makrogazdasági elemzését és prognózisát. A bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme a tavalyi 5,2 százalékról az idén ugyan 4 százalékra lassul, ám a külgazdasági pozíciók - a folyó fizetési és a külkereskedelmi mérleg - kedvezően alakulnak. A beruházások csökkenése miatt a hazai kereslet növekedési üteme a tavaly negyedik negyedévi 6 százalékról az idei második negyedévre 3,5 százalékra csökkent - ez is jelzi, hogy a hazai kereslet nem tudja majd kiváltani a csökkenő exportigényt. Márpedig az export mérséklődése jelentős: a kivitel előző év azonos hónapjához mért bővülése januárban még 33,6 százalék, augusztusban már csak 5,9 százalék volt. Ez összhangban van a korábbi tapasztalatokkal: a legnagyobb exportpiacnak számító Németország 0,5 százalékponttal kisebb GDP-növekedése 4-5 százalékkal fékezi a magyar kivitelt. Mivel az importdinamika az exporttal azonos ütemben lassul, s a reálárfolyamok sem értékelődnek fel túlságosan, a kutatók nem számítanak a külkereskedelmi mérleg hiányának megugrására. Az infláció kedvező alakulása erősítheti a piac bizalmát, és így előremozdíthatja a portfóliótőke és a közvetlen tőkebefektetések beáramlását. Ekként az infláció kedvező alakulása esetén a folyó fizetési mérleg hiánya az ország külső eladósodásának növekedése nélkül is finanszírozható. Megfigyelők szerint még egy enyhe adósságnövekedés sem vezetne finanszírozási válsághoz - az infláció ütemes csökkentéséhez szükséges erős forint érdekében ildomos lehet a potenciálisan árfolyamgyengítő helyzetek elkerülése. Az ipar és az Európai Unióba irányuló export hosszabb távon évi 4 százalékos GDP-növekedést tesz lehetővé - vélik a kutatócég elemzői. P. B.