Gyorsabb haladást vártunk a csatlakozási tárgyalásokon - jelentette ki a magyar főtárgyaló. Magyarországot nemcsak az ideiglenesen lezárt fejezetek számában érte csalódás, de nehezményezi azt is, hogy hiányzik az Európai Unió (EU) közös álláspontja olyan fontos fejezetekben, mint például a mezőgazdaság, a személyek szabad áramlása, regionális politika, az igazság- és a belügy. Juhász Endre az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán kifogásolta, hogy a tizenötök egyelőre vonakodnak egyértelmű, világos választ adni a magyar kormány átmeneti mentességre irányuló kérelmeire. Mindazonáltal a legutolsó, márciusi tárgyalási forduló óvatos derűlátásra ad okot, de az igazi áttörés még nem következett be. Más lesz a helyzet, ha sikerül a svéd elnökség hátralévő két hónapja alatt lezárni három „nehéznek” tekintett fejezetet: a tőke és a személyek szabad áramlásáról, valamint a környezetvédelmről szólót. Juhász leszögezte, hogy a magyar kormány nézete szerint a mezőgazdaságban az EU közös álláspontja nem feltételezi az agrárium radikális reformját, hiszen a tárgyalásoknak mindig a jelenlegi joganyagról kell szólniuk. Az EU brüsszeli bizottságának főtárgyalója megismételte a korábbi bírálatokat: a kormánynak többet kell tennie a korrupció leküzdése érdekében, és az állami segélyek elosztásában sem elegendő pusztán a joganyag teljesítésére hivatkozni, mivel a gyakorlat számít. Kérdésre Juhász kifejtette, hogy Magyarország mindaddig nem tekinti magát „másodosztályú” tagnak a csatlakozást követően, amíg az EU nem állandó jelleggel érvényesít vele szemben megkülönböztetést. Vagyis, ha egy méreteiben hasonló másik tagállam több kedvezményben részesül például az agrárpolitikában, a kohéziós-strukturális politikában, azt Magyarország nehezen fogadná el, és diszkriminációnak értékelné. Az átmeneti korlátozásokat azonban a kormány nem sorolja ezek közé, hiszen Budapest is kér hasonló könnyítéseket. Az átmeneti derogációk között jelenleg a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos van reflektorfényben. A német és az osztrák kormány sürgeti elsősorban, hogy - javaslatuk szerint hét évre - fagyasszák be az újonnan csatlakozó országokból várható munkaerő-áramlást. Az EU várhatóan elfogadja a javaslatot, legfeljebb az időtartam lehet rövidebb - vélik szakértők. Gordon Tamás