Az adómentességre vonatkozó szabályok szigorításával az állami kitüntetésekkel járó pénzjutalmak is - a Kossuth- és Széchenyi-díj kivételével - adókötelessé váltak. A kitüntetések közül csak a díjakhoz jár pénzjutalom. A kormány ugyanakkor idén jelentősen megemelte a művészeti díjak jutalomösszegét és a díjazottak számát. A kimagasló művészeti és tudományos érdemeikért most március 15-én Kossuth-, illetve Széchenyi-díjjal kitüntetettek adó- és illetékmentesen 7,45 millió forintos jutalomban részesültek - az összeget mindig az előző évi országos nettó átlagkereset alapján állapítják meg, annak ötszörösét veszik 50 vagy 100 ezer forintra kerekítve. Ezen összeg 85 százaléka jár idéntől a korábbi 50 százalék helyett a kiváló művészeknek és az irodalmi munkásságért elnyerhető babérkoszorú díjazottainak (azaz bruttó 6,3 millió forint), valamint 50 százaléka a korábbi 30 százalék helyett az érdemes művészeknek és a népművészet mestereinek (bruttó 3,7 millió). A népművészet mestere díjat augusztus 20-án adják át, évente tíz személynek. A kiváló és érdemes művészi, valamint babérkoszorú díjakból eddig évente legfeljebb 17-et oszthatott ki a miniszterelnök vagy megbízottja, idén azonban 24-re emelték a keretszámot. A Kossuth- és Széchenyi-díjakat a köztársasági elnök adományozza az erre a célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány előterjesztésére. A díjjal okirat, jutalom, jelvény és emlékszobor jár. Az ezzel kapcsolatos költségeket a Köztársasági Elnök Hivatala költségvetéséből fedezik. Az elismeréseknek két fokozata van, a díj és a nagydíj, amellyel a díj összegének kétszerese jár. Csoportok is kaphatnak díjat, akkor a pénzjutalom személyenként a díj összegének 50 százaléka. Sólyom László köztársasági elnök idén 19 Kossuth- és 20 Széchenyi-díjat adományozott, többek közt Rakovszky Zsuzsa írónak és Rainer M. János történésznek. A köztársasági elnök vagy megbízottja adja át március 15-én és augusztus 20-án a miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrendet, az illetékes miniszter előterjesztésére pedig a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet azoknak, akik az ország fejlődésének elősegítésében és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kimagaslót tettek. Ezekkel nem jár pénzjutalom. Az érdemrendnek különböző fokozatai vannak: nagykereszt a lánccal (ami csak államfők részére adományozható), nagykereszt, középkereszt a csillaggal, középkereszt, tiszti kereszt, lovagkereszt, ezekből évi legfeljebb 540 osztható ki. Érdemkeresztből, amelynek arany, ezüst és bronz fokozata van, évente 1200 ítélhető oda. Érdemrendből és érdemkeresztből tavaly a Miniszterelnöki Hivatal adatai szerint 1007-et adományozott az államfő. A köztársasági elnök saját hatáskörben a 2001-ben alapított Köztársaság Elnökének Érdemérmét adhatja, különösen a tudomány területén kiemelkedő érdemekért. Szintén 2001-es alapítású a miniszterelnök által adományozott Corvin-lánc, a tudomány, művészet, oktatás és művelődés terén elért kimagasló eredményekért. Egyszerre 12-en jogosultak erre, új kitüntetettre pedig egy kiesésével a tagok által alkotott Corvin-lánc Testület tehet javaslatot. Évente legfeljebb 12 személynek adományozhatja a miniszterelnök a kormány által 2008-ban alapított Márciusi Ifjak Díjat. Ezt a művészet, tudomány, innováció és sport területén kiemelkedőt teljesítő, 35 év alatti fiatalok kaphatják meg, 500 ezer forint pénzjutalommal jár.