Hat évvel azután, hogy a Heves megyei Bükkszék önkormányzata - pénz hiányában - lemondott a település közigazgatási határain belül feltörő Salvus gyógyvíz kitermeléséről és palackozásáról, a község most vissza szeretné kapni - szerinte - jogos jussát. A Salvus Kft. azonban ragaszkodik törvényesen megszerzett tulajdonához. A gyógyhatásairól ismert víz kútja korábban a Vízkutató és Fúró Vállalat (Vikuv) kezelésében volt, majd a társaság tulajdonossá is vált, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete mellett. A Vikuv 1995-ben eladásra kínálta fel a forrást az önkormányzatnak, amely azonban nem tudta kifizetni a 63 millió forintos vételárat. Ezt követően került a forrás és a víz palackozási joga az e célra alapított Salvus Kft. tulajdonába. A pilisszentiváni székhelyű társaság ügyvezetője, Klinger János a NAPI Gazdaságnak elmondta: 70 millió forintot fizettek a forrásért. A Salvus 50 százalékban a Congeria Kft.-é volt, a fennmaradó tulajdoni hányadon pedig egy magánszemély, valamint a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) osztozott. A BDSZ elsősorban a gyógyforrás közelében lévő bányászüdülő hasznosítását remélte a vállalkozástól, ám miután ez nem valósult meg, eladásra kínálta részét az önkormányzatnak, amely azonban ezt sem tudta megfizetni. A Congeria 1998-ban vált a Salvus 100 százalékos tulajdonosává. Bükkszék önkormányzata most azzal érvel, hogy a cég folyamatosan törvényt sért azzal, hogy a vizet Esztergomban palackozza. Egy jogszabály ugyanis kimondja, forrásvizet csak a lelőhelyen lehet palackozni, a víznek a forrástól zárt csőrendszeren kell eljutnia a palackozóig. Klinger János nem titkolja, valóban nem helyben palackozzák a Salvust, azt tartálykocsikkal Budapestre szállítják. Erre 2005. december 31-ig engedélyük van az ÁNTSZ-től, valamint az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Főigazgatóságtól. Mégis azon vannak, hogy megoldják a helybéli palackozást. Illésy Sándor