Bizonyos szerekről, például az alkoholról szokták szakértők mondani, hogy nem alkalmas a hangulat javítására, mert csak felerősíti az ember pillanatnyi hangulatát. Valahogy így van ez a tőkeáttételes pozíciókkal is: a befektetési döntést ugyanúgy meg kell hozni, csak a befektető nagyobb léptékben éli át döntése következményeit - akár veszteségről, akár nyereségről van szó. Egyes határidős brókerek a férfiasság fitogtatásának tartják a hatalmas határidős pozíciókat, valahogy úgy tekintenek az ilyen befektetőre, mint ha hitelből nagy teljesítményű BMW-t vásárolt volna. A hasonlatban egyvalami biztos stimmel: erős kocsival is könnyű nagyot bukni meg egy tőkeáttételes pozícióval is. Persze ha jók a döntéseink, a kölcsönből szerzett erő nekünk dolgozik. A tőkeáttétel lényege, hogy a befektető több pénzt fektet valamibe, mint amennyi pénze van. Ha ezer forintja van és ötezerrel kereskedik, akkor ötszörös tőkeáttételt használ. A különbözetet vagy kölcsönkéri, ez a finanszírozott ügylet, vagy pedig valakit meggyőz arról, hogy ha esetleg bukik, akkor a veszteség összegét azonnal átadja. Mivel a tőzsdei kereskedés általában nem jó barátok között zajlik, a meggyőzéshez szükség van bizonyos összeg előzetes letétbe helyezésére vagy átadására. Akinek jobb a meggyőző képessége, attól kisebb összeget kérnek el előre, például jó nevű hedge fundok (fedezeti alapok) esetében nem ritka a harmincszoros tőkeáttétel sem. A kisbefektetők által elérhető tőkeáttétel viszont általában legfeljebb öt-hatszoros. Vagyis akkora, amekkorával szélsőséges változások esetén a befektető egy nap alatt pont a saját erőt bukhatja el az ügyleten. Termékek a BÉT-en Az olcsó hitel és a termékfejlesztés hihetetlenül széles palettáját hozta létre a különböző tőkeáttételes termékeknek, de itt most a Budapesti Értéktőzsde hagyományos és viszonylag gyakran használt tőkeáttételes lehetőségeivel foglalkozunk. A leggyakrabban használt ilyen "termék" a BUX-határidő. Az ebbe való befektetéssel a delikvens arra tesz, hogy mennyi lesz a BUX index pontértéke bizonyos napon. Minden évben a decemberi értékre szokott a legélénkebb kereskedés folyni, összefüggésben azzal, hogy a befektetési alapok is december végén számolják ki éves hozamukat. A tőzsdén azonban nem lehet a hónap bármelyik napjára fogadni, csak minden hónap harmadik péntekének értékére. Így a már említett decemberi BUX - röviden a BUX 912, ahol a 9 az évet jelöli - jövő december 18-án fog kifutni, vagyis az aznapi értéken számolják el a különböző pozíciókat (tippeket). Ugyanígy létezik BUX 901, 902 vagy 906 is, attól függően, hogy melyik hónapról van szó, 812 viszont már nem létezik, mert két hete kifutott. A decembertől eltérő hónapokkal kockázatos próbálkozni, mert nem számítanak likvidnek, vagyis hiába szeretnénk egy ilyenre üzletet kötni, esetleg nem akad még egy vállalkozó, aki az ellenoldalt adná. Hasonlóan működik a határidős részvénypiac, a részvények többségére - az egész kicsiket leszámítva - lehet ilyen ügyletet kötni, van például MOL 901, OTP 903 vagy EMS 906, ez utóbbi az Émászt jelöli jövő júniusra. Ahhoz, hogy ilyen üzletet tudjunk kötni, először letétet kell elhelyeznünk az értékpapírszámlánk alszámlájaként nyitott határidős számlán. Mivel nem tudjuk, hogy kivel fogunk üzletet kötni a tőzsdén, a letét nagyságáról sem tudunk vele megegyezni. A letétet ezért a brókercég határozza meg, nem ügyletenként, hanem egyes termékekre. A letét meghatározásánál a legtöbb brókercég a Keler-alapletétből indul ki. A Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) garantálja, hogy a különböző befektetők és a különböző brókercégek mindig rendben fizessenek egymásnak. Az eredeti példánál maradva, a BUX 912 alapletétje - amit a brókercég tőlünk elkér - 28 ezer forint, ezért egy kontraktust nyithatunk: a kontraktus a határidős piac alapegysége, lényegében egy adagot jelent az adott termékből, BUX-ból például tíz darabot. Egy kontraktus BUX megvételével vagy eladásával jelenleg 14 000x10, vagyis mintegy 140 ezer forint értékű pozíciót nyithatunk 28 ezer forint letéttel, vagyis a tőkeáttétel ötszörös. Ha vettünk és az ár lefelé mozdul, vagy eladtunk és fölfelé indul, akkor másnap mínuszba kerülünk, amit az értékpapírszámla-vezetőnk változóletét-feltöltési kéréssel honorál. A változó letétet át kell raknunk a határidős számlára vagy a brókercég automatikusan megteszi, ennek összege pontosan annyi, amennyit előző nap virtuálisan vesztettünk. Ha nyertünk, annak összege megjelenik a számlánkon. Az alapletétet általában el lehet helyezni állampapírban, a változó letétet azonban pénzben kérik, illetve írják jóvá a nyertes számláján. Nemcsak a BUX decembertől eltérő lejáratai számítanak illikvidnek, ilyen a legtöbb részvényhatáridő is. Egyszerű finanszírozás Hiába van forgalom az azonnali piacon, határidőt nem könnyű kötni, nincs ajánlat. Ez a helyzet hívta életre a finanszírozott üzletek üzletágát. A finanszírozott üzletnél a finanszírozó a brókercég közvetítésével odaadja pénzét a befektetőnek. Ha a befektető szeretne venni mondjuk egy kontraktus TVK-t, ami 100 darab TVK-részvényt jelent, akkor a finanszírozó megveszi az azonnali (prompt) piacon, majd a választott TVK-határidőt eladja a befektetőnek. Ilyenkor a befektetőnek csak a letétet kell megképeznie. Ha a befektető úgy dönt, hogy a TVK-t eladja, akkor a finanszírozó az azonnali piacon eladja a részvényeket, majd a határidős piacon a befektetővel elszámolnak, lezárják a határidős pozíciót. A nyitási és a zárási határidős ár különbözete egyrészt tartalmazza az azonnali piacon elért különbözetet, plusz azt a kamatot, napra kiszámolva, amiben előre megegyeztek. Mostanában 13-19 százalék közötti kamatra adnak hitelt, amit akkor is ki kell fizetni, ha az üzlet veszteséggel zárult. Ha nyereséges volt, akkor viszont a befektető az idegen pénzen keletkezett nyereséget is zsebre vághatja, csak arra kell törekedni, hogy a nyereség nagyobb legyen, mint a kamat. Ajánlatos azonban vigyázni: a tőkeáttételes kereskedés abban is hasonlít az alkoholhoz, hogy könnyű rászokni!