Az elektronikus készülékek méretének folyamatos zsugorodása nyomán az említett tulajdonságának köszönhetően a jövőben minden bizonnyal növekedni fog a tantál iránti kereslet. Napjainkban a világon mintegy 20 milliárd tantálkondenzátort használnak fel évente - a legújabb miniatűr mobiltelefonok átlagban tíz ilyen alkatrészt tartalmaznak. Elemzők becslései szerint a globális kereslet jelenleg évi 4 millió font (1 font=453,6 gramm) körül van, s évenként 4-5 százalékkal növekszik. A teljes tantálfelhasználásból az elektronikai ipar csaknem kétharmad arányban részesedik, és csak 12 százaléknyit igényel a repülőgépgyártás, 9 százaléknyit a fémmegmunkáló eszközök gyártása, 17 százalékot pedig a vegy- és gyógyszeripar. Az igények növekedése mellékhatásaként változik a kitermelés módszere. Régebben főként az óntermelés nyomán keletkező salakból és a hulladék fémből nyerték a tantált, s bár e módszer nem szűnik meg, újabban mind nagyobb hányadát az ércbányászat révén termelik ki. Ami a lelőhelyeket illeti, némi tantál van Kínában, Brazíliában és Kanadában, de a fő termelő 50 százalék körüli részesedéssel a Sons of Gwalia (SGW) ausztrál bányaipari csoport, amely a nyugat-ausztráliai Greenbushban és Woginában lévő bányákat üzemelteti. A tantál fontonkénti ára a Metal Bulletin című szaklap szerint 40 dollár körül mozog, de a legjobb minőségű fém ára az 50 dollárt is elérheti. A két-három esztendővel korábbi 30 dolláros árszinthez mérten gyors volt a drágulás, de mint azt az SGW vezetősége jelezte, sem a termelőknek, sem a felhasználóknak nem áll érdekében e trend folytatódása. Már csak azért sem, mert a tantálnak versenyt támaszthatnak olyan olcsóbb alapanyagok, mint az alumínium és a kerámiák anyagok. (FINANCIAL TIMES)