Ha áttekintjük az állami tulajdonú agrárcégek tevékenységét, gazdálkodásuk számszerű adatait, a kormány által is privatizálhatónak ítélt, illetve továbbra is állami tulajdonban tartandó cégek csoportja között - néhány kivételtől eltekintve - semmi olyan lényeges különbséget nem találunk, amely e kettéválasztást magyarázná - hacsak nem az eladásra szántak nagyobb értéket, illetve a gazdálkodás eredményességét, ami az eladók esetében talán valamivel jobb, mint az állami tulajdonban maradóknál. Többségük a növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkozik s mindkét csoportban vannak vetőmagtermesztők.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. érdeklődésünkre azt a választ adták, hogy mivel jelenleg nem rendelkeznek hivatalosnak tekinthető adatokkal az állami tulajdoni körbe tartozó mezőgazdasági társaságok múlt évi gazdálkodási teljesítményéről, ezért egyelőre nem tudnak még csak előzetes számokat sem közölni erre vonatkozóan. A társaságoknál még folyik a számviteli munka, február végén, illetve márciusban a cégek igazgatóságai elfogadják a beszámolókat és eljuttatják az ÁPV Rt.-hez.
Az ÁPV Rt.-n kívül megkerestük az eladásra kiszemelt állami agrártársaságokat. A Szombathelyi Tangazdaság Rt.-nél, a Lajta-Hanság Rt.-nél, a Sárvári Mezőgazdasági Rt.-nél és a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt.-nél különféle okokra hivatkozva nem nyilatkoztak. A választ adó társaságok közül a bérelt földterület nagysága szerint a Bábolna Rt. áll az első helyen: több mint 20 ezer hektáron gazdálkodik. A legnagyobb nettó árbevételt is a Bábolna Rt. érte el az elmúlt évek folyamán, ez 39-46 milliárd forint között mozgott. A cég 1999-ben 650 millió forintos veszteséggel zárt, és tavaly is várhatóan csupán nullaszaldós lesz (NAPI Gazdaság, 2000. december 23., 6. oldal). Jelentős területtel - mintegy 12 ezer hektárral, amelyből 9300 hektár szántó - rendelkezik még a Dalmandi Mezőgazdasági Rt., de a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt.-nek is van 10 ezer hektárja, 5-5 ezer hektár szántója és erdője. A pápai székhelyű Agroprodukt Rt. összes megművelt földterülete 9600 hektár, amelynek 80 százalékán állati takarmányt, 20 százalékán ipari növényeket termesztenek. A Mezőfalvai Mezőgazdasági Rt. összes földterülete 8500 hektár, ebből 6300 hektár szántó. A Gödöllői Tangazdaság Rt. által megművelt földterület 4500 hektár, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. pedig mintegy 4000 hektárnyi földet művel. A Hidasháti Mezőgazdasági Rt. 2600 hektár szántót és 800 hektár egyéb földterületet használ, a Szarvasi Agrár Rt. összesen 2800 hektár földterületen dolgozik. A társaságok közül 1999-ben az Agroprodukt Rt. érte el a legjobb eredményt, 145 millió forint adózás előtti nyereséget, és 2000-re is hasonlót vár. A 4,5 milliárd forint értékű eszközállománnyal rendelkező társaság szántóföldi növénytermesztéssel, szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel foglalkozik, marhából 3000, sertésből 1200 van telepein.
A Dalmandi Rt. a kalászosgabona-, illetve vetőmagtermesztésen kívül öt telepen 2500 tehénnel és három telepen 1800 kocával rendelkezik. Csaknem 410 hektáros vízterületen leginkább pontyokat tenyésztenek, s van egy kisebb, 35 kancából álló lótenyészetük is. Az 1999-es évet 930 millió forintos veszteséggel záró társaság - amely abban az évben válságkezelési programot indított el - tavaly üzemi szinten 100 millió forint nyereséget ért el. A 800 embert foglalkoztató cég eszközállománya eléri a 2,2 milliárd forintot.
A Dél-Pest Megyei Rt. főként búza- és kukoricatermesztéssel foglalkozik, de tulajdonában van 2000 szarvasmarha is. A csaknem 4 milliárd forint eszközállománnyal rendelkező, ceglédi agrárcég az 1999-es évet 150 millió forint veszteséggel zárta, tavalyi eredménye pedig az előzetes adatok szerint nullszaldó körül lesz.
A Mezőfalvai Rt. a kalászosnövény- és kukoricavetőmag termesztése mellett szintén foglalkozik állattenyésztéssel, juhállománya 1100, szarvasmarha-állománya csaknem 3000 darabból áll, utóbbiból 850 tejelő, a többi vágómarha. A 330 embert foglalkoztató, Mezőfalva-Sismánd székhelyű cég 1999-ben 70 millió forint veszteséget könyvelt el, a múlt évet pedig nullszaldóval vagy csekély pozitív eredménnyel zárta, eszközállományának értéke egymilliárd forint.
A Komáromi Mezőgazdasági Rt. 4 milliárd forintos árbevétel mellett nullszaldós eredményt ért el. Búza- és árpatermesztést folytat, szőlőültetvényei is vannak, továbbá 1550 sertéssel és 1500 szarvasmarhával rendelkezik. Húsüzeme 3500 tonna húskészítményt állít elő évente. Az idén a tervek szerint a cég 400 millió forint beruházásával egy új fejőházat kíván létesíteni.
A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság a vetőmagtermesztés és az állattenyésztés mellett foglalkozik vadgazdálkodással is. A társaság az 1999-es évet veszteséggel, a tavalyit nyereséggel zárta. Idén 100 millió forint körüli beruházást terveznek, főleg gépvásárlást.
A muronyi székhelyű Hidasháti Rt.-nek 1400 szarvasmarhája van, továbbá búza- és kukoricavetőmag-termesztéssel foglalkoznak. A 227 embert foglalkoztató, 2,6 milliárd forintos eszközállományú társaság 1999-ben csaknem 100 millió forintos nyereséget ért el, ám ezt tavaly már nem tudta tartani, az előzetes adatok szerint 270 millió forint veszteséget könyvelhet el.
A Szarvasi Rt. főbb profiljai a hibridkukorica-, valamint az aprómag-, madáreleség-termesztés, -feldolgozás és -csomagolás. Madáreleségből tavaly 16 ezer tonnát exportált a cég. A 200 embert foglalkoztató, 1,2 milliárd forint eszközállománnyal rendelkező társaság a múlt évben a tervezett 30 millió forint nyereség helyett csak 5 milliót ért el a súlyos aszálykárok miatt.
A Gödöllői Tangazdaság kukorica-, aprómag- és fűmagtermesztéssel foglalkozik, továbbá 700 szarvasmarhát tart. A társaság tavalyelőtt veszteséges volt, a múlt évet nyereséggel zárta, konkrét számot nem közöltek.
Bakonyi Attila
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.