A XXIII. kerületben olyan cégek vannak, mint például a Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Rt., a Porsche Hungária Kft., a Nagybani Piac Rt., a nemrégiben megnyitott Auchan, az ország legnagyobb festékgyárát működtető Trilak-Haering Kft., a Unilever Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft., a logisztikai tevékenységet végző osztrák Delacher & Co. Transport Szállítmányozó Kft., a Lurdy Kft. és az építőipari gépek és daruk kölcsönzésével foglalkozó német Prangl-Hungaria Emelő és Különleges Szállító Kft. A kerületre jellemző, hogy sok a szabad földterület: 46 négyzetkilométeres területének csak mintegy 30 százaléka van beépítve. Öt volt termelőszövetkezet központja is Soroksáron van, amelyeknek többnyire már csak a vagyonkezelő kft.-i működnek. A hajdani tsz-ek földjeit többnyire kárpótlási jegyért eladták, de a földeknek csak 20 százalékán van művelés, a többi parlagon hever. A hasznosítás éppen az elaprózott földek miatt szinte lehetetlen; az, hogy egy cég megvett egy 200 hektáros területet a Lupis Brókerháztól, és azt fejleszteni akarja, inkább ritka kivételnek számít - mondta Geiger Ferenc polgármester. A már itt lévő cégek viszont tovább bővülnek. Szó van arról, hogy a nemrég csaknem 11 milliárd forintos ráfordítással felépült Auchan mellett - ugyanúgy, mint Budaörsön - két éven belül Ikea, Praktiker és egy műszaki áruház épülne. Erre azért is lehetőség van, mert az Auchan 55 hektáros területéből az új áruház csak 30 hektárt foglal el. A nagybani piac tulajdonosai a még szabadon álló 10-15 hektáros területen hűtőházat és raktárbázist akarnak létrehozni. A Hungarocamion új irodaházat építene, és a jelenlegi telkén esetleg logisztikai központot hozna létre. A legnagyobb beruházás az lenne, amelynek keretében az M0-s út és az 50-es út között Közép-Európa legnagyobb logisztikai központját hoznák létre egy 103 hektáros területen. A 30-40 milliárd forintos beruházást egy német és holland befektetőkből, illetve a MÁV-ból álló konzorcium végezné, és a soroksári önkormányzatnak is 100 millió forintos üzletrésze lenne. A logisztikai központ a tervek szerint kamion- és konténerterminálból, MÁV-átrakó pályaudvarból, több szálloda és vendéglátó-ipari egységből, valamint raktárak és hűtőházakból állnak. Az eredeti rendezési tervben még az szerepelt, hogy a központ tíz év alatt készül el, de a befektetők most három évben gondolkodnak. További bővülésekre is lenne lehetőség, ha a főváros hajlandó lenne az M0-s út melletti, jelenleg mezőgazdasági, illetve erdőövezetként számon tartott területeket átminősíteni. A XXIII. kerületi önkormányzat 50 hektáros ipari parkot szeretne létrehozni a dunaharaszti ipari parkkal szemben. A dunaharaszti önkormányzattal már megegyeztek a soroksáriak, de amíg a főváros nem minősíti át a területet, szó sem lehet a dologról. A kerületben 1,8 százalékos a munkanélküliségi ráta; ez Budapesten a legalacsonyabbak között van. Tény, hogy sok helybeli lakos nem Soroksáron helyezkedett el, annál is inkább, mert a 90-es évek közepén, amikor az állami vállalatok átalakultak, el kellett mennie annak, aki dolgozni akart. Ma azonban ez nincs így: egyedül az Auchan megnyitása 700 új munkahelyet jelentett. A XXIII. kerület költségvetése idén a tavalyi 1,8 milliárd forinttal szemben 2,5 milliárd forint. Iparűzési adóból mintegy 200 millió forint a kerület része. Az iparűzési adóbevétel 60 százaléka a fővárosé lesz, és csak 40 százalék marad a kerületeknél. Geiger Ferenc ezt nem tartja méltányosnak, mert az ipartelepítés költségeit például szinte kizárólag a kerületek állják. Soroksár ma is ad kedvezményeket az idetelepülőknek. Ha a beruházás értéke meghaladja a 100 millió forintot, a vállalkozónak 1 évig nem kell helyi adót fizetnie, utána pedig évente 50, 40, 30, 20, majd 10 százalékos kedvezményben részesül. A felújításoknál 20 millió forintnál nagyobb összeg esetén jár az 1 éves adómentesség és ugyanez a kedvezmény. Az iparűzési adó Budapesten 1,8 százalékos - ennek mértékét is a főváros határozta meg. A kerület infrastruktúrája viszonylag rossz állapotban van. Tízmilliárdok kellenének az elavult út- és csatornahálózat teljes rekonstrukciójára. A szennyvíztisztítót és a hulladéklerakót a főváros üzemelteti. Az önkormányzat az idén 600 millió forintot, a rendelkezésére álló források több mint 25 százalékát költi beruházásra. Ebből 180 milliót fordítottak útépítésre - ehhez pályázaton nyertek még 50 millió forintot -, 150 millió jutott az intézmények felújítására, 220 millió forint saját plusz 280 millió forint pályázati pénz jutott csatornaépítésre. A kerület az idén mintegy 200 millió forintos fejlesztési hitelt is felvett. Az önkormányzat sem idén, sem jövőre nem épít szociális bérlakásokat. A lakásállományt úgy bővíti, hogy vállalkozóknak ad el területeket - ősszel például egy 30 hektárosat, ahol 800 lakást lehetne építeni -, azok pedig piaci áron értékesítik a kész lakásokat. Tavaly 100 sorházas lakást építettek vállalkozók. A távlati fejlesztési tervek között szerepel egy sportközpont felépítése is. Ez előreláthatóan a következő 3-5 évben valósul meg és több száz millió forintba kerül. Az erre szánt pénzt telekeladásokkal teremti elő az önkormányzat. Az infrastruktúra fejletlensége mellett Soroksár másik nagy problémája az, hogy rendkívül szennyezett a Ráckevei (Soroksári)-Duna. Ez persze nem kizárólag a kerület gondja; felmérések szerint a Balaton és a Tisza-tó után ez az ország harmadik legnagyobb üdülőövezete. Ahhoz, hogy a Duna-ág vize megint tiszta legyen, 100 milliárd forintra lenne szükség. Csak annak megoldása, hogy a szennyvíz a Nagy-Dunába kerüljön a szennyvíztisztítóból, 10 milliárd forintba kerülne. A kormányzat erre az évre azt ígérte, hogy mintegy 10 millió forintos ráfordítással lecseréli az egyik hidat. V. É.