Debrecent a „Napba öltözött város”-ként jellemezte egy 18. századi holland utazó, de emlegetik a fesztiválok városaként, kálvinista Rómaként, iskolavárosként, a találkozások városaként is. A 640 éves történelme folyamán mindig megújulásra képes település a 21. századba is új arculattal lépett be. Akik régen jártak Debrecenben, ma rá sem ismernek, hiszen az elmúlt években szinte teljesen megújult a város. Akik először látogatnak ide, azok pedig rácsodálkoznak, hogy egy magyar vidéki nagyváros ennyire „európai” is lehet. A sétálóövezetté alakított csodálatos főtér hangulatos teraszokkal, szökőkutakkal gazdagodott, ahol nemcsak a nyáresti kulturális rendezvények során zajlik az élet, hanem a hétköznapokon is szívesen időznek itt az ide látogatók és a helybéliek egyaránt. Vendégcsalogató éttermek, modern bevásárlóközpontok, hangulatos szórakozóhelyek, felhőtlen kikapcsolódást nyújtó termálvizű fürdőkomplexum, fedett mediterrán élményfürdő, változatos kulturális programok együtt teszik Debrecent kellemes, lakható nagyvárossá, ahol jó élni, ahová érdemes ellátogatni, s ami mindig tud valami újat mutatni. Egy kellemes séta a csodálatos belvárosban kiváló alkalom az ismerkedésre Debrecen történelmi nevezetességeivel. A Református Nagytemplom a város jelképe; Móricz Zsigmond szavaival élve: „két tömör tornyával, mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel...” 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot, s itt iktatták be őt az ország kormányzójává. A nagytemplom mögött található az 1538 óta működő Református Kollégium, melyet az „ország iskolájának” is neveztek, ugyanis a törökök megszállta országban a kollégium volt az egyetlen fennálló főiskola. A szabadságharc történetében a kollégiumnak is kiemelkedő szerep jutott. 1849. január 9-étől május 21-éig az imateremben tartotta üléseit a képviselőház. Száz év múltán az oratórium ismét a nemzet gyűlésének adhatott helyet: itt gyűlt össze az ideiglenes nemzetgyűlés 1944. december 21-én. A kollégium nagykönyvtára félmilliós állományával, pergamenre, kézzel írt kódexeivel, ősnyomtatványaival, unikumjaival nemcsak Európában, de a világon is egyedülállónak számít. A belvárosban található Déri Múzeum valóságos zarándokhellyé vált, hiszen most együtt tekinthetők meg Munkácsy Mihály méltán híres, monumentális festményei, a Krisztus-trilógia. Kevesen tudják, hogy a Déri Múzeum Magyarország legnagyobb keleti gyűjteménnyel rendelkező vidéki múzeuma, ahol helytörténeti kiállítás, képzőművészeti, iparművészeti kiállítások is várják a látogatókat. A Tímárházban népművészektől sajátíthatják el az érdeklődők az ősi népi mesterségek alapfogásait, sőt eredeti népművészeti alkotásokat vásárolhatnak. A Debreceni Egyetem karain több mint 20 ezer hallgató tanul; a főépület impozáns épületének belső falára a jogelőd Református Kollégium, majd az egyetem leghíresebb professzorainak és diákjainak a nevét vésték. Az egyetem mögötti botanikus kertben ötezer növényfaj tenyészik, kaktuszgyűjteménye európai hírű. A kert növényvilága azonos a Nagyerdő növényvilágával, ezért teljes egészében védetté nyilvánították. A városnézés és a rendezvények látogatása mellett kellemes kikapcsolódást, pihenést és felfrissülést nyújt a Magyarországon egyedülálló fedett mediterrán élményfürdő, az Aquaticum.