Világszerte egyre nagyobb lendületet kapott egy újfajta fizetési konstrukció, amelyet a leggyakrabban angol rövidítésével használunk: BNPL, vagyis buy-now-pay-later, azaz „vedd meg most, fizess később”. A modell lényege egyszerű: a fogyasztó azonnal megkapja a megvásárolt terméket vagy szolgáltatást, a fizetésre azonban később, gyakran több részletben, jellemzően kamatmentesen vagy alacsony díj ellenében kerül sor.

Ez a konstrukció a hagyományos hitelkártyás vásárlások és részletfizetések alternatívájaként terjedt el, különösen az online kereskedelemben, ahol a gyors és kényelmes vásárlási élmény az egyik legfontosabb tényező. A technológia lehetővé teszi a kiválasztott termékek kamatmentes, azonnali megvásárlását, ugyanis az ellenérték kifizetését el tudjuk halasztani, esetleg részletekre is bonthatjuk a teljes összeget (lássuk be, érthető okokból utóbbi a népszerűbb megoldás a lakossági fogyasztóknál).

A Precedence Research adatai szerint a globális BNPL-piac várhatóan 13,7 százalékkal nő éves szinten, és idén eléri és meg is haladja majd az 560 milliárd dollárt.

Készpénz, mindig?!

A jegybank digitális céljai között szerepel, hogy 2030-ra a pénzforgalom kétharmada elektronikusan történjen. Itt a legnagyobb szerepet nem a BNPL fogja kapni a tortából, hanem a bankkártyás fizetések, átutalások és a QR-kódos (vagy NFC-s és linkes) fizetési megoldások, de a digitálisan halasztott fizetés is jól jöhet a cél elérésében.Kérdés persze, hogy mennyire elérhető cél mindez úgy, hogy Magyarországon a készpénz még most is nagy szerepet kap a mindennapokban, valamint a kormányzati szereplők „mindig a készpénzt választják”. Ráadásul a készpénz-rendszer működtetése több száz milliárdnyi extra terhet ró az amúgy is irdatlan hiánnyal küzdő magyar költségvetés kiadási oldalára.

Fiatalok és tanultak módszere

Ez a fizetési megoldás elsősorban a fiataloknak szól, a Bank of America néhány héttel ezelőtti jelentése szerint is különösen a Z- és Y-generációk körében népszerű a szolgáltatás. Nekik a gyors, digitális ügyintézés és a könnyű hozzáférhetőség vonzó alternatívát biztosít a klasszikus hitelezéssel szemben. Azonban a kényelmes hozzáférés fokozott kockázatot is hordoz: ha valaki több ilyen kölcsönt vesz fel egyszerre, könnyen fizetési nehézségekbe ütközhet. Így ahogy minden esetben, a BNPL választásánál is kiemelt figyelmet érdemes szentelni a tudatosságra és mértékletességre.

A BNPL-szolgáltatók – elsősorban a neobankok – alacsony működési költségeik és kiemelkedő felhasználói élményük révén képesek betörni a hagyományos banki piacokra. A vásárlási élmény javítása mellett ugyanis sokkal rugalmasabb megoldásokat kínálnak ezek a platformok a hagyományos pénzintézetekkel szemben. Az elterjedésében a korosztály mellett más is szerepet játszik: használati gyakorisága az iskolai végzettséggel arányos a B2C (üzlet és fogyasztók közötti) szegmensben, ezzel szemben a vállalatok között (B2B) jellemzően gyorsabb az elterjedése.

Természetesen a felhasználók közül sokan szkeptikusak, hiszen az ügyfelek jó része hitelként azonosítja a BNPL-t, a hitelre pedig mint tudjuk, sokan szükséges rosszként tekintenek.

Hogyan működik a modell?

A BNPL-szolgáltatások tulajdonképpen egy háromszereplős modellben működnek. A vásárló kiválasztja a terméket az online áruházban, a BNPL-szolgáltató kifizeti a vételárat a kereskedőnek, a fogyasztó pedig a későbbiekben törleszti a tartozását. A törlesztés történhet egy összegben – például 14 vagy 30 napon belül –, de gyakori a több részletben történő fizetés is. Amennyiben a fogyasztó határidőben teljesít, a szolgáltatás tipikusan kamatmentes. Ha azonban késedelmet szenved, a szolgáltatók késedelmi díjat számíthatnak fel, amely országonként és szolgáltatónként eltérő mértékű lehet.

Kapcsolódó

  • A hitelnyújtási engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény/BNPL-szolgáltató biztosítja a platformot a kereskedőnek és fogyasztónak, emelett a kereskedő részére a termék árát azonnal ki is fizeti a fogyasztó helyett.
  • Mindezért cserében a kereskedő úgynevezett kereskedői díjat fizet a BNPL-t nyújtó vállalatnak.
  • A termék árának részleteit vagy halasztva az egész összeget a fogyasztó a BNPL-szolgáltatónak kifizeti. Amennyiben a fizetési határidőt túllépi a vásárló, késedelmi díjat fizet, ami százalékos érték is lehet vagy egy konkrét összeg.

A hagyományos hitelekkel szemben a BNPL egyik legfontosabb újdonsága (és mondhatjuk, hogy óriási előnye is), hogy a hitelképesség ellenőrzése gyors, sokszor automatikus. A felhasználónak általában elég néhány alapadatot megadnia, és néhány másodpercen belül eldől, hogy jogosult-e a konstrukcióra. Ez a könnyedség és az azonnali jóváhagyás kifejezetten vonzó.

BNPL-világsztár

A svéd Klarna mára a BNPL-piac legismertebb szereplőjévé vált. 2005-ben alapították, és ma már több mint 150 millió aktív felhasználója van világszerte. A vállalat legismertebb termékei a „pay in 4”, amely négy, kamatmentes részletben teszi lehetővé a törlesztést, valamint a „pay in 30 days”, amely egy hónapos fizetési haladékot biztosít a vásárlóknak.

Kép: Getty Images, Nikos Pekiaridis

Bár Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már több éve mindennaposnak számít, Magyarországon a BNPL csak évekkel később jelent meg.

Itt fontos megemlíteni a PastPay-t, akik az első hazai szereplők, és messze a legnagyobb ügyfélszámmal és forgalommal rendelkeznek, ráadásul mostanra lengyel leányvállalatukon keresztül a régióban is aktívak.

A vállalatok két kattintással teljesen ingyenesen, rejtett költségek nélkül kaphatnak 30 vagy akár 60 napos fizetési határidőt. Ezzel a kereskedői oldal annyiban járhat jól, hogy a BNPL-konstrukciók növelik a vásárlók átlagos kosárértékét: a többség többet költ és többször. A PastPay átlagosan 60 százalékkal magasabb kosárértékkel, 80 százalékkal alacsonyabb kosárelhagyási rátával és 40 százalékkal magasabb konverziós rátával kecsegteti a célba vett webshopokat.

Két további szereplő magyarországi elindulása is fontos, az InstaCash és IzzyPay révén:

  • Előbbi egy olyan platformot kínál webáruházaknak és pénzintézeteknek, amelyet a partnerek saját arculatuk alatt használhatnak. A rendszer scoring algoritmust és adminisztrációs felületet is tartalmaz, így a kereskedők viszonylag gyorsan be tudják vezetni a szolgáltatást.
  • Utóbbi ezzel szemben faktoring alapú konstrukciót kínál: a vásárló azonnal megkapja a terméket, a kereskedő a pénzéhez jut, a szolgáltató pedig 14 nap haladékot biztosít a fogyasztónak a fizetésre. A határidő egyszerűen meghosszabbítható, fix díj ellenében.

A BNPL-től a kereskedők is sokat várnak/várhatnak, egyes becslések szerint a konstrukció használata 35–40 százalékkal növelheti az árbevételt, és akár 45 százalékkal emelheti az átlagos kosárértéket. Bár ez egyszerű pszichológia: ha azt érzem, hogy több elkölthető pénzem van, akkor többet is fogok költeni.

Előnyök és árnyoldalak

A BNPL kétségkívül előnyös: gyors, kényelmes és sok esetben kamatmentes vásárlási lehetőséget kínál. A fogyasztók számára ez különösen vonzó lehet akkor, ha nagyobb értékű termékről van szó, amelynek kifizetését szeretnék elosztani, de nem akarnak hagyományos hitelt felvenni. A kereskedők számára pedig jelentős forgalomnövekedést hozhat.

Azonban a modell kockázatokat is rejt. A könnyű hozzáférés miatt sok fogyasztó hajlamos lehet impulzív vásárlásokra, ami később fizetési nehézségekhez vezethet. Több nemzetközi tanulmány is rámutatott arra, hogy a BNPL-t használók körében gyakrabban fordul elő késedelmes fizetés, ami hosszabb távon eladósodási hullámhoz vezethet.

Nem beszélve arról a kérdésről, hogy a BNPL egyáltalán hitel-e, és fogyasztóként hogyan érdemes gondolkodni róla. A legtöbben hitelként tekint erre a konstrukcióra is, vannak azonban, akik szerint ez csak egy hasonló szolgáltatás. A lényeg azonban változatlan, vissza kell fizetni a kölcsönpénzt, és a határidőket sem árt betartani, ha nem szeretnénk megütni a bokánkat.

Az USA-ban már szinte hitelként kezelik

Idén ősztől a FICO, az egyik legmeghatározóbb amerikai hitelminősítő vállalat, beépíti a buy now pay later (BNPL, azaz vásárolj most és fizess később) típusú hitelek adatait a hitelképességi pontszámokba. Ez a lépés jelentős fordulatot hozhat a hitelbírálati gyakorlatban, hiszen a BNPL típusú kölcsönök – amelyeket jellemzően digitális platformokon, sokszor hitelbírálat nélkül nyújtanak – eddig kimaradtak a hagyományos hiteljelentésekből.

A szabályozás egyértelmű célja, hogy a fogyasztók hitelvisszafizetési szokásairól valóban átfogó képet kapjanak a hitelminősítők. Azok, akik felelősen használják a BNPL konstrukciókat – például nagyobb értékű vásárlások (laptop, háztartási gép, esküvői ruha stb.) esetén –, akár hitelminősítésük javulását is tapasztalhatják. Ugyanakkor azok, akik túlvállalják magukat vagy rendszeresen késnek a fizetésekkel, alacsonyabb pontszámokra számíthatnak a jövőben. A részletekről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Most a kevés szabály a gond, nehogy pont ezért legyen túlszabályozva

A konstrukció egyik legnagyobb hátránya a fogyasztók oldaláról egyértelműen a szabályozások hiányossága. Bár ez nem meglepő, a technológiai szektorban szinte elengedhetetlen, hogy a szabályozás lemaradjon az innovációtól és új megoldásoktól.

A BNPL Magyarországon még gyerekcipőben jár, de a globális trendek alapján valószínű, hogy a következő években egyre nagyobb szerepet kap majd a hazai e-kereskedelemben. A fiatalabb generációk körében szinte biztosan terjedni fog, hiszen illeszkedik digitális életstílusukhoz. A kérdés inkább az, hogy a szabályozás mennyire tudja majd egyensúlyban tartani az innovációt és a fogyasztóvédelmi szempontokat.

A „vásárolj most, fizess később” konstrukció tehát egyszerre ígér kényelmes vásárlási élményt és rejthet pénzügyi csapdákat. A következő évek feladata az lesz, hogy a BNPL ne váljon újabb eladósodási spirál forrásává, hanem valóban okos alternatívát kínáljon a fogyasztóknak és a kereskedőknek egyaránt.