Meglepetésre a világ hatodik legjobban teljesítő tőzsdeindexe volt euróban mérve a BUX az év első hat hónapjában. Mindennek alapvetően 3 fő oka volt, derül ki a Raiffeisen Bank negyedéves stratégiai elemzéséből:

  • a részvénypiacot az év elején az ukrajnai tűzszünet reménye fűtötte
  • a Donald Trump okozta áprilisi zuhanást gyors visszapattanás követte a tőzsdéken
  • a hazai vállalati jelentések is támogatták a részvényárfolyamokat

A bank elemzői szerint ugyanakkor a harmadik negyedévben is számolni kell az Amerika fűtötte bizonytalansággal, de a hazai vállalatok továbbra sem minősülnek drágának nemzetközi összehasonlításban. Úgy vélik, utóbbi elég erős érv a befektetői érdeklődés fenntartásához. 

Kapcsolódó

Mi vár a forintra az év második felében?

Az euróval szemben a forint árfolyama viszonylag szűk sávban mozgott: januárban még 411–413 forint volt egy euró, de márciusra már 400–402 forintra erősödött, és áprilistól május végéig tartósan 400 forint körül stabilizálódott.

A legerősebb árfolyam május végén, június elején, illetve június végén volt, amikor már 398–400 forintot kellett adni egy euróért. Ezt a stabilitást segítette a Magyar Nemzeti Bank szigorú kamatpolitikája, a csökkenő infláció, az uniós forrásokkal kapcsolatos óvatos derűlátás.

Ugyanakkor a forintot időnként gyengítette a magyar gazdaság külső egyensúlyi helyzetének romlása, a magas költségvetési hiány és a geopolitikai feszültségek, de ezek ellenére a forint összességében stabil maradt.

A dollárral szemben a forint látványosan erősödött: januárban 403–404 forint volt egy dollár, márciusban már 370–380 forint közé került, júniusban pedig elérte a 347–350 forintos szintet, ami többéves csúcsnak számít.

A dollár forint árfolyam mozgása 2025-ben.

Az erősödés oka főként az volt, hogy a piacok amerikai kamatcsökkentésre számítottak, a dollár világszerte gyengült, a magyar pénzpiac stabilabb lett, és a forintkamatok továbbra is magasak maradtak. Emellett a magyar inflációs adatok is javultak. A forint dollárral szembeni erősödése kedvezően hatott az importköltségekre, például az energia és nyersanyagok területén, és hozzájárult az infláció csökkenéséhez.

A forint árfolyamának stabilitást a magas jegybanki alapkamat biztosít, de a választások előtt az ország hitelminősítésének romlására és így az országkockázat emelkedésére, ezzel összefüggésben pedig a forint árfolyamának kismértékű gyengülésére számít a Raiffeisen.

Év végére 410-es euró/forint árfolyamra számítanak a bank szakértői.

Húsz év nem volt ilyen jó formában a hazai részvénypiac

A BUX index már kilenc hónapja emelkedik egyhuzamban. Ilyen hosszú szériára legutóbb 2005-ben volt példa, amikor egy 10 negyedéves sorozat szakadt meg. A trend egyértelműen további magasságokba mutat, a vállalati értékeltségek alapján továbbra is nagy a relatív olcsó papírok felértékelődési potenciálja.

A Raiffeisen elemzői szerint az MNB kamatcsökkentések elmaradása nem kell, hogy negatívan hasson a részvényárfolyamokra, sőt, a lomha gazdaság is másodlagos tényező lehet, legalábbis a nemzetközileg is diverzifikált nagypapírok körében.

A Donald Trump által gerjesztett bizonytalanság hatására háttérbe szoruló amerikai befektetések nyertese Európa és kisebb mértékben a feltörekvő piacok. Ez a trend fennmaradhat a harmadik negyedévben, még ha enyhébb ütemben is.

Az OTP első negyedéves eredménye a rendkívüli kötelező kormányzati befizetéseknek köszönhetően elmaradt az újabb rekordtól. Azonban, ha csak az időarányosan szükséges adók befizetésével számolunk, máris újabb rekord negyedévet kapunk, azaz így folytatódik a rekord széria. A nemzetközi terjeszkedés meghozta gyümölcsét, amit a fokozódó hatékonyság mellett a fellendülő hitelezés is segít. A magasabb hazai kamatkörnyezet rövid távon kifejezetten kedvező lehet a bank számára, bár a hitelezési aktivitás nehézségekkel küzd.

A Mol szakterületéből adódóan az energiaárak foglya, ami a júniusi hullámvasút után úgy tűnik, újra alacsonyabb szinten normalizálódik. Ennek ellenére az egyes üzletágak árrése továbbra is messze a háborús időszak felett található, így az alap osztalék csökkenésétől nem kell tartani.

A Richter esetében lassú átalakulás zajlik a korábbi csodagyógyszeréről, a cariprazine-ról, az új, főleg nőgyógyászati termékek felé. Egyelőre még semmi sem veszélyezteti a legnagyobb bevételt generáló terméket, de készülni kell a pár év múlva esedékes szabadalmi lejáratra.

A Magyar Telekom árfolyama az inflációkövető árazás bevezetése óta megtáltosodott és 2000 óta nem látott szinteken található. A kormányzati árcsökkentés kikényszerítése fordulatot nem fog okozni, de a mobil infrastruktúra őszi kiszervezése újabb lendületet adhat a cégnek.

A vezető részvények jó teljesítménye annak is függvénye, hogy a mögöttük álló kibocsátókra ne a költségvetési hiányt befoltozó perselyre tekintsen a kormány.

Erre utaló jeleket láthattunk az idei év elején, amikor az infláció letörése érdekében árcsökkentésre kényszerítette a telekommunikációs és bankszektort a kormány

- emlékeztettek az elemzők. Akik szerint nem zárható ki, hogy a költségvetési hiány kezelésére, a jövő évi választások előtt, újra a megadóztatható vállalatokhoz fog nyúlni a kabinet. 

Féléves összehasonlításban a BUX 23,1 százalékkal emelkedett saját valutában mérve, ezzel a világranglista 11. helyét foglalja el. A régió nyertese Lengyelország (30,7 százalékos erősödés) és Szlovénia (36,6 százalék).

Az egyedi részvények közül az elmúlt fél évben az alábbiak teljesítettek kiugróan:

  • ANY: 100,5 százalék
  • 4iG: 98,5 százalék
  • Telekom: 39,7 százalék
  • Alteo: 33,3 százalék

Mérsékli az inflációs várakozásokat a stabil forint 

Nem jöhet szóba kamatcsökkentés, amíg az infláció meghaladja az MNB toleranciasávját. Erről Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a Reutersnek. Elmondta, az MNB egyelőre nem lát mozgásteret a kamatcsökkentésre, mivel az infláció májusban 4,4 százalékra nőtt, így kívül esik a jegybank 2–4 százalékos toleranciasávján. Hangsúlyozta, hogy csak akkor lehet lazításról szó, ha az infláció tartósan és gyorsan visszatér a 3 százalékos cél közelébe. Kiemelte, a forint stabilitása fontos szerepet játszik az inflációs várakozások mérséklésében. Május végén a jegybanki tartalékok értéke 45,8 milliárd euró volt, amelyek főként euróban és aranyban vannak elhelyezve. A jelenlegi inflációs kilátások mellett 2025-ben nem valószínű kamatcsökkentés - jelezte Kurali.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!